Magyarország a 2014–2020-as uniós ciklusban elérhető források 48 százalékát hívta le eddig, az arány 1 százalékponttal haladja meg az uniós átlagot – derült ki az Európai Bizottság adataiból. Amiatt korai aggódni, hogy Brüsszelben ragadna egyetlen forintnyi támogatás is, hiszen egyrészt a ciklus hét- plusz kétéves, tehát 2022 végéig van még idő, másrészt a 2007–2013-as időszakban jóval kedvezőtlenebbek voltak az időközi részeredmények, végül mégsem vesztett pénzt az ország.
Bár az EU a január 31-i Brexit óta papíron már csak 27 tagú, az Európai Bizottság adatbázisa Nagy-Britanniával is számol a britekre vonatkozó, év végéig tartó átmeneti időszak, valamint az őket is érintő fejlesztési programok kifutása miatt.
Főként a brit kilépés, valamint az uniós testület változó prioritásai miatt előzetesen arra lehetett számítani, hogy a 2021–2027-es uniós ciklusban akár 15-20 százalékkal kevesebb forrás jut Magyarországnak. A következő hét év pénzügyi kereteit meghatározó MFF (Multiannual Financial Framework) javaslatcsomag valóban visszaesést sejtet, hiszen a mostani várakozások szerint az előző érára jutó, mintegy 9000 milliárd forinttal szemben a folytatásban „csak” nagyjából 7400 milliárddal számolhatunk. Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke azonban a Világgazdaságnak kiemelte:
fontos szempont, hogy euróalapú az elszámolás, a magyar gazdaság erejét és mozgásterét tekintve középtávon bizakodásra adhat okot, hogy az éppen aktuális, 350 forint feletti árfolyammal szemben állítólag 330-as kurzussal tervez a kormányzat.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja!
