Idén gyenge évük volt a cseresznyetermesztőknek, ami jórészt annak a következménye, hogy a tavaszi fagyok a termésnek legalább a kétharmadát elpusztították, elsősorban a korai fajtáknál. A koraiak megmaradt termését pedig az eső vitte el, ugyanis rengeteg gyümölcs megrepedt a sok csapadéktól. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács helyzetértékelése szerint hiába termett extrém kevés gyümölcs, az árak – bár emelkedtek – messze voltak a rekordmagasságtól, a termelők ugyanis nem tudták tárolni a vizes gyümölcsöt, és eladási kényszerbe kerültek.
Magyarországon 2,6 ezer hektáron termesztettek cseresznyét 2018-ban – idézte a KSH adatait a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet.
A legkedveltebb fajta a Germersdorfi volt, amely 2017-ben a cseresznyeültetvények 14,5 százalékát foglalta el, ezt követte a Carmen (11,2 százalék) és a Bigarreau Burlat (11,1 százalék). Az elmúlt tíz évben 4,8 és 12 ezer tonna között ingadozott a cseresznyetermés, idén azonban az átlag alatt marad.
A termés tavaly is gyenge volt, emiatt a friss cseresznye kivitele 642,9 tonnáról 202,9 tonnára csökkent 2018-hoz képest. A magyarországi cseresznye fő felvevőpiaca Lettország, Szlovákia és Litvánia volt. Az importált cseresznye mennyisége nem számottevő, az exporthoz képest lényegesen kisebb, 90,7 tonna volt 2019-ben.
A kutatóintézet adatai szerint a Budapesti Nagybani Piacon egy kilogramm cseresznye termelői ára 2019 21–30. hetében 948 forint volt, ez 28 százalékkal meghaladta 2018 ugyanezen időszakának átlagárát. Idén a belföldi cseresznye a 21. héten lépett piacra, fajtától függően 1000-1100 forintos kilogrammonkénti áron. A cseresznye termelői ára az előző év azonos periódusának átlagárához képest 17 százalékkal, 1048 forintra emelkedett 2020
21–27. hetében.
A hazai cseresznyetermés az európai piacon nem meghatározó: az Európai Unióban az éves hozam 600–650 ezer tonna között alakult az elmúlt években. Az unió első számú termelője Olaszország, ahol évente 100–130 ezer tonna cseresznyét takarítanak be, ezt követi Spanyolország évente 85–100 ezer tonnával. Szakértők szerint idén mindkét országban kevesebbre becsülték a betakarított cseresznye mennyiségét a kedvezőtlen időjárás miatt.
Az Európai Bizottság adatai szerint a cseresznye nettó termelői ára májusban kilogrammonként 4,59 euró volt, ez 24 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Spanyolországban a cseresznye átlagos kilónkénti nettó termelői ára májusban 33 százalékkal 3,66, Olaszországban 40 százalékkal 7,66, Görögországban 31 százalékkal 2,73, Franciaországban pedig 15 százalékkal 5,41 euróra emelkedett.
Az EU friss cseresznyére mért külkereskedelmi egyenlege negatív volt 2019-ben, a beszállított mennyiség 12 százalékkal, 39,4 ezer tonnára nőtt, miközben az 23 százalékkal, 15 ezer tonnára csökkent. Törökországból 36 ezer tonna érkezett tavaly, míg Chiléből – 2018-hoz képest 25 százalékos csökkenéssel – 1,3 ezer tonna. A világ első számú cseresznyeimportőre Oroszország, azonban a 2014 augusztusa óta fennálló embargó miatt ez a piac elveszett az unió számára.
