Nő a dísznövénytermesztők árbevétele

Tavaly a magyarországi dísznövénytermesztők összesen 1518 hektáron tevékenykedtek, amelyből 1432 hektár volt szabadföldi terület, 56 hektár fedett, fűthető, 14 hektár pedig fedett, fűtetlen – írja ágazati összefoglalójában a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet. Az elemzés szerint a dísznövénytermesztésre használt terület és az egyes dísznövénycsoportok termesztőterületének összege közötti eltérés abból adódhat, hogy vannak olyan területek, amelyeket az adott évben pihentetnek, illetve a termesztőfelületet egy éven belül többször is felhasználják, de a különbséget az értékesítés elmaradása is okozhatja. Ugyancsak befolyásolhatja a termesztőterület nagyságát az adott növény tenyész­ideje, káresemény vagy gazdasági tényezők is.

A dísznövénytermesztés kategóriájába elsősorban a faiskolai és rózsatőtermesztést, a növényházi cserepesdísznövény- és vágottvirág-termesztést, a szabadföldi évelőnövény-, szárazvirág-, valamint virágmagtermesztést sorolják. A dísznövényágazat olyan növények szaporításával és nevelésével, illetve értékesítésével foglalkozik, amelyek legfontosabb értékét a díszítő funkció adja.

A dísznövénycsoportok közül a faiskolai növények előállítása 1367 hektáron folyt tavaly, ez magasan a legnagyobb terület a tevékenységcsoportban. Az arányokat jól érzékelteti, hogy a dísznövénytermesztésre használt összes terület 91,4 százalékán faiskolai tevékenységet végeztek, 5,7 százalékán vágott virág, vágott zöld, míg 2,9 százalékán cserepes és hagymás dísznövények termesztése történt. Nem meglepő módon a faiskolai növényeket csaknem teljes egészében szabadföldön termesztették, a fedett terület aránya mindössze 0,1 százalék volt 2019-ben. A vágott virágok területének 30,7 százaléka volt fedett és fűthető, 59,1 százaléka szabadföldi, 10,2 százaléka pedig fedett, fűtetlen terület. A cserepes növények termesztésére használt terület 12,3 százaléka szabadföldi, 82,2 százaléka fedett, fűthető, 5,5 százaléka fedett, fűtetlen terület volt tavaly az adatszolgáltató dísznövénytermesztő vállalkozások adatai szerint.

A területi arányoknál kisebb mértékben, de a faiskolások részesedtek a legnagyobb arányban az ágazat árbevételeiből. A beérkezett adatok azt mutatják, hogy a dísznövénytermesztés nettó árbevétele 2019-ben nagyjából 12,4 milliárd forintot tett ki, amely a következőképpen oszlott meg: a faiskolai növénytermesztés árbevétele 7,5 milliárd (59,9 százalék), a vágott virág és vágott zöld termékek árbevétele 1,6 milliárd (12,5 százalék), a cserepes, kiültetésre szánt és hagymás növényeké pedig 3,4 milliárd forint volt (27,6 százalék).

Az utóbbi években a dísznövény-kategóriák közül a faiskolai tevékenység nettó árbevétele volt a legmagasabb, a vágott virág és vágott zöld termékek termeléséé pedig a legalacsonyabb. A cserepes, kiültetésre szánt, balkon- és hagymás, rizómás növények nettó árbevétele – aránylag kiegyenlítetten – évről évre meghaladta a 2 milliárd forintot. 2017-ben csaknem 3 milliárd forintot ért el, majd a 2018-as kisebb csökkenés után 2019-ben közel 3,5 milliárd forintos nettó árbevételt produkált ez a dísznövénycsoport. A vágott virág és vágott zöld termékek nettó árbevétele 1,6 milliárd forint volt 2019-ben, ami a két évvel korábbi értéknek felelt meg, viszont 37 százalékos csökkenés a kimagasló 2018-as évhez képest. Az egy hektárra jutó nettó árbevétel a faiskolai termelésnél 5,5 millió, a vágott virágnál 18,3 millió forint volt. A legmagasabb, 79 millió forintos egy hektárra vetített nettó árbevételt 2019-ben a cserepes, kiültetésre szánt, balkon- és hagymás, rizómás növények termesztőinél mérték a kutatók.

A dísznövénykertészeti ágazatban a 2019-es adatok szerint 2510 munkavállalót foglalkoztattak, közülük 1419-en (56,5 százalék) teljes munkaidőben, 234-en (16,5 százalék) pedig részmunkaidőben foglalkoztak dísznövénytermesztéssel. A dísznövénykertészetekben alkalmi munkát végzők száma meghaladta a 850-et, és 75 segítő családtag is dolgozott a kertészetekben. A dísznövényágazatra a mikro- és kisvállalkozások, illetve a családi gazdaságok jellemzők, és az is általános, hogy a kertészetek nagy számban foglalkoztatnak betanítható szezonális munkásokat.

Jön az import

A dísznövénytermesztők által előállított termékek külkereskedelmi egyenlege szerint Magyarország nettó importőrnek számít. A külkereskedelmi forgalomban az importérték aránya a vizsgált éveket szemlélve minden évben 60 százalék körüli volt. A hazai dísznövényexportban a faiskolai termékek aránya a legnagyobb. A friss vágott virágok kivitele 526 millió forint exportárbevételt eredményezett, 26 százalékkal kevesebbet, mint 2018-ban, míg az import 4,6 milliárd forintos értéke 11 százalékkal meghaladta a 2018. évi szintet. A fa-, bokor- és cserjefélék külkereskedelmi forgalma 30 százalékkal nőtt, exportértéke 29,7 , importértéke pedig 31 százalékkal emelkedett, így az egyenleg 15 százalékot javult 2019-ben az előző évhez képest.