Az április–májusi időszakban 1,6 milliárd euró működő tőke (FDI) érkezett Magyarországra, ami több, mint 2019 azonos időszakában – mondta a Világgazdaság kérdésére Tardos Gergely, az OTP Bank vezető elemzője. A növekedés oka, hogy az FDI lassabban változik, mint más mutatók, a magyar vállalatok tavaly jelentős mértékű beruházást hajtottak végre, és 2020-ra is hasonlóképpen terveztek – ezeket a fejlesztéseket jellemzően FDI segítségével hajtják végre. Tardos Gergely hozzáfűzte: az első negyedévben 1,2 milliárd euró működő tőke érkezett Magyarországra, ami a tavalyihoz hasonló mértékű, így összességében a járványidőszak alatt eddig nem tapasztalható csökkenés ezen a téren. Suppan Gergelynek, a Takarékbank vezető elemzőjének az összesítése szerint 2020-ban eddig 300 milliárd forintnál is nagyobb mértékű új beruházásról döntöttek, ennek csaknem 60 százalékát a válsághelyzet kihirdetése után jelentették be. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusi Inflációs jelentésének keretes írása arra hívta fel a figyelmet, hogy a fejlesztéseknek kulcsszerepük lehet a gazdaság talpra állásában. A jegybank közgazdászai figyelmeztetnek, hogy a 2020 és 2022 között ütemezett beruházások egy részéről nem tudni, hogy átütemezik-e őket, vagy esetleg veszélybe került a megvalósulásuk.
Várhatóan mérséklődni fog a működőtőke-beáramlás, mivel a kapacitások kihasználatlanok lesznek, és erre utal az üzleti hangulat romlása is – magyarázta az OTP Bank szakértője. Az MNB prognózisa ugyan nem jelöli meg a beáramlás szintjét, viszont az előrejelzési horizont egészére pozitív mérleget várnak. Tardos Gergely emlékeztetett: a 2008-as válság előtt régiós összevetésben kevés működő tőke érkezett Magyarországra, a krízis lecsengése után azonban felfutott a beáramlása. A vállalati szektor beruházásait a működő tőkéből finanszírozták Magyarországon a multinacionális vállalatok, ennek köszönhető a 2010-es évekre jellemző erőteljes beáramlás. A szakértő rámutatott: tavaly már lassulást tapasztaltak, azonban még így is a 2 százaléka körüli működő tőke érkezett Magyarországra.
A már futó fejlesztések csúszása mérsékelheti az FDI-beáramlást, azonban erről a cégek jellemzően nem adtak eddig információt – magyarázta Suppan Gergely. A kormányzati támogatással bejelentett kisebb beruházásokról nincsenek teljes körű információk, de ez is támogathatja az FDI beáramlását – tette hozzá a Takarékbank vezető elemzője. Tardos Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel a multinacionális vállalatok elsősorban saját tőkéből, az anyaországban felvett banki hitelből vagy részvénykibocsátásból finanszírozzák a beruházásaikat, ezért a magyar állam beruházásösztönző hitelprogramjainak várhatóan nem lesz érdemi hatásuk a beérkező működő tőkére. A gyakorlatban sokszor nem is történik valódi pénzmozgás, az anyacég elküldi a gyártáshoz szükséges gépi berendezéseket Magyarországra, amit működő tőkeként könyvelnek el. Az OTP Bank elemzője aláhúzta: az állami beruházásösztönzés inkább a kkv-szektort célozza, abban a multik csak korlátozottan tudnak részt venni.
