Tokajban a legnépszerűbb idén a zöldszüret

A határidőig 4249 hektárra igényeltek zöldszüreti támogatást, ez a magasabb támogatási intenzitás ellenére sem éri el a tavalyi értéket – válaszolta az Agrárminisztérium a Világgazdaság kérdésére. A zöldszüretet idén június 30-ig lehetett bejelenteni, elvégezni pedig július 1. és 20. között kell, mégpedig kézi szüreteléssel.

A tavalyi tapasztalatok alapján a zöldszüretet ténylegesen ennél kisebb területen fogják elvégezni.

Az agrártárca adatai szerint a legnagyobb területen, 1918 hektáron a Kunsági borvidéken tervezik, hogy idő előtt leszedik a fürtöket a tőkékről, és igénybe veszik a zöldszüreti támogatást. A Kunság után a Tokaj-hegyaljai borvidék szőlőtermelői jelentették be a legnagyobb területet, 874 hektárt, mögötte pedig a Mátrai borvidék következik 214 hektárral. Arányai-ban viszont magasan a tokaj-hegyaljai szőlőtermelők gondolták úgy, hogy a zöldszüret lesz számukra idén a megoldás, hiszen a termőterület 15 százalékára jelentkeztek be, míg a legnagyobb területű Kunsági borvidéken 10 százalék ez az arány.

A szőlőfajtákat tekintve idén is az utóbbi évek új telepítéseinek sztárfajtája, a bianca lehet a zöldszüretben leginkább érintett, 606 hektárral, ez kevesebb mint a fele a tavaly igényként beadott 1370 hektárnak. Csökkenő területtel, de a tavalyi 772 hektár után ismét második Tokaj vezérfajtája, a furmint, 598 hektárral, a harmadik pedig a cserszegi fűszeres 557 hektárral. Tavalyhoz képest az utóbbiban van változás: 2019-ben 670 hektárral a kékfrankos követte a furmintot.

„Ez még egy előzetes regisztráció, ami nem jelenti azt, hogy valóban ennyi szőlőt le is szednek a zöldszüret keretében. Sokan úgy tekintenek a zöldszüretre, mint egy lehetőségre, amelyet ha szükséges, akkor kihasználnak” – mondta a Világgazdaságnak Kalocsai László, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa alelnöke. Tokajban a furmintot termelik a legnagyobb területen, a fajták közötti felülreprezentáltságát is ez magyarázza.

Bővül azon pincészetek köre, amelyek egyre nagyobb fantáziát látnak a pezsgőkészítésben, ehhez pedig a furmint a savszerkezete és a tokaji termőtáj adta mineralitás miatt kiváló alapanyag – magyarázta az alelnök. Szerinte megfelelő technológiával – amihez a közösségi infrastruktúra jó alapot ad – a világ számos más pezsgője mellett megállja a helyét a furmintból készült Tokaji pezsgő.

Kalocsai László szerint a zöldszüret – amelynek ő nem híve – a jelenlegi helyzetben szükséges lépés. A tokaj-hegyaljai borok értékesítésének jelentős része ugyanis a koronavírus-járvány következményeként gyakorlatilag leállt, a hazai és külföldi vendéglátó (HoReCa) szektorban értékesítő tokaji pincészetek értékesítése a nulla közelébe zuhant. Kalocsai László szerint ugyanakkor a zöldszüret semmiképpen sem lehet hosszú távú megoldás a tokaji borvidéken. A cél most az, hogy az itt termelt szőlőből jó áron értékesíthető bor készüljön, amely nemcsak a borászatoknak, de a szőlőtermelőnek is megfelelő jövedelmet biztosít.

Az idei évjáratról és a termés mennyiségéről még korai becslésekbe bocsátkozni – mondta Kalocsai László. Abban bízik, hogy a termelőknek sikerül a rendkívül csapadékos június miatt megnövekedett növényvédelmi problémákon úrrá lenniük. Tokaj-Hegyalján az aszúsodás mindig kulcskérdés, de ezt elsősorban a szeptember–októberi időjárás fogja meghatározni. A borvidéken mindenesetre úgy látják, hogy ha megfelelő mennyiségű és minőségű aszú lesz, annak lesz piaca, és egy kiló első osztályú aszúszem ára várhatóan 2500 forint körül alakulhat.

Idén

a szőlőtermelők

4249

hektárra igényelték

a zöldszüreti támogatást