Csökken az önkormányzatok mozgástere

A 2019-esnél mintegy 150-200 milliárd forinttal kevesebb adóbevétel folyhat be az önkormányzatokhoz 2021-ben, az összes adóbevétel 800 milliárd forint körül alakulhat – mondta a Világgazdaság kérdésére Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. A helyben lévő vállalatok termelése nagyjából 30 százalékkal esett vissza hat hónapos távlatban, elsősorban az iparűzési és az idegenforgalmi adóból származó bevételeket nyírhatja vissza a válság. A TÖOSZ elnöke hozzátette: a településüzemeltetésből, étkeztetésből 50 milliárd forinttal kevesebb érkezhet be jövőre. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy 2021-ben 100 milliárd forinttal csökken az önkormányzati szektor mozgástere, s 40 milliárd forintos kiesést okoz az infláció követésének hiánya. A 2021-es költségvetés ugyan nominálisan többletforrást biztosít, ám ezt a szolidaritási adó emelésével el is vonja a kormány. A hetekben kiadott Moody’s-elemzés szerint 2020-ban 6 százalékkal csökken a magyar önkormányzati szektor bevétele 2019-hez képest, ennek harmada az adóváltozások számlájára írható, és valószínűleg 2021-re sem érik el a bevételek a 2019-es szintet. Varga Mihály pénzügyminiszter a büdzsé parlamenti zárószavazása után elmondta: az önkormányzatok támogatása 16 százalékkal – 118 milliárd forinttal – nő 2021-ben éves viszonylatban, a szektor 857 milliárd forintból gazdálkodhat.

A gazdasági válság és az adófeltöltési kötelezettség eltörlése miatt 2019-hez képest csökkennek az iparűzésiadó-bevételek jövőre – válaszolta lapunknak a Főpolgármesteri Hivatal sajtóosztálya. A 2021-es gazdasági növekedésből származó bevételnövekedést 2022-ben érzékelheti az önkormányzat, ám a budapesti bevételeket jelentősen csökkenti a szolidaritási hozzájárulás emelkedése – fűzték hozzá. Schmidt Jenő fizikai képtelenségnek nevezte, hogy jelen helyzetben az iparűzési adóból több bevételük legyen az önkormányzatoknak, az is jó lenne, ha a 2019-es összegek befolynának.

Az iparűzésiadó-bevétel csökkenni fog jövőre, amit főleg a nagyobb önkormányzatok érezhetnek meg – erősítette meg Gémesi György. További teher a helyhatóságok számára, hogy az 5 millió forint alatti iparűzési adót fizetők kérvényezhetik az adó 20 százaléka alóli felmentésüket, ezt az önkormányzatok kötelesek elengedni. A cégek közterület-foglalási és bérleti díjai szintén visszaesnek 2019-hez képest, mi­után a kormány a járvány elleni védekezésben ingyenessé tette a vendéglátóhelyeknek a kitelepülést, más esetben pedig a vállalatok fizetési nehézségei miatt a települések mondanak le erről. A MÖSZ elnöke emlékeztetett: a gépjárműadóval középtávon – sok településnek ez az egyetlen bevételi forrása –, 2024-ig nem számolhatnak az önkormányzatok, emiatt jövőre 36 milliárd forint esik ki, ráadásul az adóadminisztráció költségei is a településeket terhelik. Nincs tere a kiadáscsökkentésnek, a költések megvágása azzal járna, hogy lennének olyan feladatok, amelyeket nem tudnak ellátni a települések. Gémesi hangsúlyozta: a minimálbér miatti többletbértömeg kifizetése még az egyes önkormányzatokhoz befolyó többletforrást is elviszi, amire sok helyen nem lesz fedezet, a bértorlódás enyhítése pedig szóba sem jöhet.