Ősszel fogadhatják el az új bortörvényt

A z ePincekönyv-rendszer kifejlesztése és bevezetése az összes hatósági eljárás felülvizsgálatát magával vonja, így alapjaiban változik meg a szőlő-bor ágazat adminisztrációja – így indokolta meg lapunknak Nagy István agrárminiszter, hogy miért van szükség új jogszabályra, és miért nem elég csupán módosítani a bortörvény szövegén. Az érvényes jogszabály 2004-ben, Magyarország európai uniós csatlakozásakor lépett hatályba, és azóta több nagyobb módosításon esett át, például az EU legutóbbi borreformjához kapcsolódóan 2009-ben. Később is számos rendelkezés módosult, és egy sor kisebb-nagyobb technikai módosításra is szükség volt. Több rendelkezés hatályát vesztette, és a törvény szövege összességében töredezetté vált. A régi bortörvény szemlélete és alapértelmezései egy mára részben elavult technikai helyzethez igazodnak, és időközben teljesen átalakult a piac is. Az új jogszabálynak figyelembe kell vennie az ePincekönyv bevezetésével járó változásokat, amelyek kiváltják a papíralapú adminisztrációt, megvalósításukra pedig már elindult egy uniós projekt.

A tárca szándékai szerint az új borszabályozásnak lehetővé kell tennie, hogy az elektronikus ügyintézés a lehető legszélesebb körben elterjedjen. Lényeges cél, hogy egy adatról csak egy alkalommal kelljen adatszolgáltatást teljesíteni – hangsúlyozta Nagy István. Mint mondta, életszerű, a valóságot legjobban leképező, egyben pontos adatközlésre motiváló adminisztrációs rendszert kell kiépíteni, ebben az esetben lesz érdemi tehercsökkentés a borászoknál. A tervek szerint több teret kap az utóellenőrzés, az eredetvédelemben pedig a lehető legtöbb döntést a helyi termelői közösségek kezébe adják. A tárca számításai szerint a törvény és végrehajtási rendeleteinek hatálybalépése után, az ePincekönyv-rendszernek köszönhetően a jelenlegi töredékére csökken az egy-egy borászati termék forgalomba hozatalához szükséges hatósági bizonyítványok kérelmezésére fordított átlagos ügyintézési idő. Miután az új szabályozás szerint a borászati termékek forgalomba hozatalakor az előzetes engedély helyett elég lesz a bejelentés, ezzel további napokat nyernek és költséget takarítanak meg a bortermelők. A tárca abban is bízik, hogy a szüretre, a szőlő feldolgozására és a borkészítésre vonatkozó új adminisztrációs szabályok érvényesítése és az ePincekönyv-rendszer használata hozzájárul a borpiac átláthatóbbá tételéhez, a szőlő-bor ágazat fehéredéséhez.

A miniszter szerint nagy szükség van arra, hogy a magyar bortermő helyek kivételes változatosságát jobban ki lehessen használni. Ennek elősegítésére két új, közösségi bormarketing-szemlélettel kialakított eredetvédelmi kategóriát vezetnek be. A bortermő helyek egyedi adottságainak jobb kihasználása pedig hozzájárulhat az ágazat jövedelemtermelő képességének növeléséhez. Az agrárminiszter kiemelte, hogy fontos szempont a fogyasztók tájékozódásának könnyítése, s mivel a két új kategória bevezetésével az egyes kategóriák jóval könnyebben megkülönböztethetővé válnak, a borvásárlók is könnyebben kiismerhetik magukat.

A miniszter elmondta azt is, hogy már tavasszal megkezdték az új bortörvény egyeztetését. Júliusban az Agrárminisztérium bemutatta a borpiaci szereplőknek az új szabályozás koncepcióját (a törvény mellett a végrehajtási rendeleteket is beleértve). Az egyeztetésre az összes hazai érdekképviseleti szervezet, vagyis a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Vindependent, a Pannon Bormíves Céh, a Magyar Borakadémia, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mellett az összes borvidék képviselője meghívást kapott, és nagy számban képviseltették is magukat.

A miniszter reményei szerint a nyáron borvidéki megbeszélések keretében folytatódó egyeztetések eredményeként a törvénytervezet szövegét a kormány az ősszel megtárgyalhatja, és az még az ősszel az Országgyűlés elé kerülhet.