Nem a bolygót kell megmenteni, az megmarad, tud magára vigyázni, hanem magunkat, és az unokáinkat – jelentette ki a Budapest Climate Summiton az Európai Bizottság zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnöke.
Frans Timmermans rámutatott:
olyan magas a cselekvés elmaradásának a költsége, amit nem engedhetünk meg magunknak.
Ezért az üzleti gyakorlatokat úgy kel átalakítani, hogy a szükséges változások megvalósuljanak. A mostani járvány jó alkalom arra, hogy kicsit megálljunk és átgondoljuk, hogy merre tovább. Máris katasztrofális környezeti következményei vannak az emberi tevékenységeknek, de Frans Timmermans szerint van jó hír is.
megújuló energiát használunk és megtisztítjuk a levegőt. Ehhez már megvan a technológia, mivel pedig megszületett a zöld megállapodás, an az útvonal is, és lesz a pénz is.
Az „útvonal” kapcsán az uniós illetékes például a 2005-ben indított kibocsátás-kereskedelmi rendszernek (ETS) az épületekre és a járművekre való kiterjesztését, illetve a tengeri szélparkokra való nagyobb támaszkodást említette.
Növelni kell az erdők területét is, de mivel az európai erdők nagy része súlyos állapotban van, az Európai Bizottság javasolni fogja egy széndioxid-kibocsátást korlátozó mechanizmus bevezetését azoknak az országoknak, amelyek eddig nem lépte e téren.
Frans Timmermans közölte:
a tervek szerint 2030-ra az európai energiatermelés mintegy 40 százaléka megújuló alapú lesz, és addigra 36-38 százalékkal akarjuk növelni az energiahatékonyságot is.
Ennek elérését egy tízmilliárd eurós innovációs alap segíti. A pénz felhasználható kibocsátásmentes, például hidrogénre támaszkodó megoldásokhoz. Az európai hidrogénszövetség megcélozta, hogy tíz éven belül 10 gigawattnyi hidrogénkapacitás álljon rendelkezésre a földrészen.
