A török líra pénteken közel kéthónapos csúcsára erősödött, és mintegy 12 százalékos heti nyereséget ért el,
miután Tayyip Erdogan elnök új gazdasági modell elfogadására tett ígérete felkeltette a jegybank jelentősebb kamatemelésével kapcsolatos várakozásokat. Elemzői konszenzus szerint a központi bank a jövő héten 15 százalékra emelheti a kamatlábat a jelenlegi 10,25 százalékról. A Capital Economics közgazdászai valamivel alacsonyabb, 14,75 százalékos alapkamatot várnak.
Pénteken 7,61 líráért adtak egy dollárt, ami szeptember 25-e óta a legjobb érték.
Ez mostanra 7,66-ra esett vissza.
A múlt heti 8,58-as rekordmélységét követően a török deviza erősödését az ortodoxabb gazdaságpolitikával kapcsolatos várakozások indították el, miután a jegybankelnök és a pénzügyminiszter a múlt hétvégén távoztak tisztségükből.
A várakozásokat tovább erősítette, hogy Erdogan piacbarátabb hangnemre váltott, a stabilitáson és a nemzetközi befektetéseken alapuló gazdasági növekedést ígérve. A török államfő pénteken jelezte: 2021 első hónapjaiban a parlament igyekszik majd prioritásként napirendre tűzni az akciótervet, amelyben az emberi jogokra vonatkozó résznek különös jelentőséget fognak tulajdonítani.
Az érintettekkel történő konzultációt követően az alapvető jogok védelmétől a tulajdonjog fejlesztéséig megannyi kiegészítő rendelkezést hozzáadnak a tervhez
– húzta alá. A gazdasági reformcsomaggal kapcsolatban közölte: elsődleges céljuk, hogy mihamarabb egyszámjegyűre mérsékeljék az inflációt. Naci Aqbal a jegybank új elnöke korábban szintén úgy nyilatkozott, hogy a jövőben a magas csökkentésére összpontosítanak, melyhez valamennyi rendelkezésére álló monetáris politikai eszközüket felhasználják.
Ez a lépés azért is rendkívül sürgető, mert a török líra az év eleje óta elvesztette értékének 30 százalékát,
és a legrosszabbul teljesítő feltörekvő piaci deviza volt 2020-ban. Az éves infláció 12 százalékhoz közelít, és az ország devizatartalékai vészesen csökkennek. A romló helyzetet, a negatív reálárkamatok, valamint a török külpolitikával kapcsolatos nyugati szankciók kockázata váltotta ki, melyet a költséges devizapiaci állami beavatkozások sem tudtak megfordítani. A török állami bankok becslések szerint 100 milliárdos dollártartalékot adtak el az idén a líra támogatására.
A romló devizapiaci környezet ellenére az alacsonyan tartott alapkamatnak voltak előnyei is:
az ipari termelés szeptemberben éves összevetésben 8,1 százalékkal növekedett.
A kamatemelés ugyan lassíthatja a gazdaság fellendülését, azonban hozzájárulhat a fizetési mérleg szélesebb körű problémáinak elhárításához. A pozitív devizapiaci remények ellenére Tatha Ghose, a Commerzbank pénzügyi elemzője szerint 2021 végére az irányadó kamat 16 százalékra emelkedhet, azonban 2020 végére így is 9,5 lírába, míg 2021 márciusára már 10 lírába kerülhet egy amerikai dollár.
