Jövőre is lesz elég vetőmag a gazdáknak

Magyarország minden évben nagy mennyiségű vetőmagot állít elő, ami kiegészül a korábbi esztendőkben felhalmozott készletekkel, így biztosan lesz elegendő vetőmag a jövő évi vetésekhez – mondta a Világgazdaságnak Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke. Azt azonban elismerte, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt az idei termés mintegy 20 százalékkal elmaradhat a tervezettől. A kukorica-vetőmag esetében ennél valamivel nagyobb is lehet a visszaesés, főleg az új vagy felfutóban lévő hibrid változatoknál. Az viszont bizakodásra adhat okot, hogy az országos fajtakísérletek eredményei hektáronként 12 tonnás vagy efeletti termést mutatnak, miközben egymillió hektáron nyolcmillió tonna az éves kukoricatermés. Így a hazai termesztésben lévő hibrid kukoricák genetikai potenciálja nem lehet akadálya a jövő évben elérhető termésmennyiségnek.

Éves szinten 190 milliárd forint értékben állítanak elő vetőmagot Magyarországon, több mint 120 ezer hektáron. Ezen belül hozzávetőleg 160 milliárdért felelnek a hibrid növények, a kalászosok, a takarmánynövények és a zöldségnövények pedig egyaránt 10-10 milliárd forintnyi értéket képviselnek. Takács Géza elmondta: a belföldi igények kielégítésén túl a teljes mennyiség legalább 50-60 százaléka megy exportra. Az uniós tagországok közül Németország, Ausztria és Lengyelország a legjelentősebb partner, az EU-n kívül Oroszországon és a szovjet utódállamokon van a fókusz, mint például Moldova, Ukrajna, Fehéroroszország, Üzbegisztán, Türkmenisztán vagy Kazahsztán. Az elnök úgy látja: mivel az említett unión kívüli piacokon is visszaesésről számolnak be, ha marad számukra szabad készlet, az tovább erősítheti Magyarország exportpozícióit. Emellett szól a kiemelkedő minőség és a gyors rea­gálás a vevők igényeire.

Az ágazat 2400-2500 főt alkalmaz főállásban, de 60 ezer idénymunkást is foglalkoztat. A járvány első hulláma érdemben nem befolyásolta a vetőmagipart, de ahogy márciusban, úgy a második hullám miatt is, ezen a héten újra felállította a maga operatív csoportját a szövetség. Heti rendszerességgel gyűjtik az adatokat, monitorozzák az ágazat szereplőit. Ha azok a termelés fennakadásairól, esetleg logisztikai nehézségekről számolnak be, azt a testület azonnal jelzi az agrár- és a külügyi tárcának.

A kukorica-vetőmag alapesetben csak gombaölő szeres kezelést kap, az időjárás-változás hatására azonban egyre több kártevővel kell számolni, lehetett például katicabogár- és poloskainváziót is tapasztalni. Ez ellen Takács Géza szerint a betiltá­sáig jó lehetőség volt a rovarölő szeres kezelés, amivel csak addig védték a magot, illetve a csírázó növényt, míg meg nem erősödik, a szerek hatása nem volt hosszabb nyolc-tíz hétnél. Az elnök szerint a neonikotinoid hatóanyag EU-s feketelistára helyezése visszás, hiszen az egy hektárra eső 70 dekagramm védőszerrel szemben így 15-20 kilogramm talajfertőtlenítőre van szükség. A keleti piacokon – ennek a kezelésnek az előnyeit megismerve és alkalmazva – egyre nagyobb mértékben rendelnek így kezelt vetőmagokat, előnyt élvezve az unió termelőivel szemben.

Együttműködés Marokkóval

Csaknem kétéves előkészítő munka után, tegnap délelőtt együttműködési megállapodást kötött a Marokkói Vetőmagszövetséggel a magyar szervezet. Miután a partnerség és a közös stratégia céljait együtt megfogalmazták, a hazai szövetség elnöksége megtárgyalta és jóváhagyta a megállapodás szövegét. A járvány miatt egy online eseményen véglegesítették a dokumentumot.