A Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint ez októberhez képest 0,1 százalékpontos mérséklődés az éves alapon mért fogyasztói árindexben, és valamivel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos inflációs célja alatt alakulhatott a drágulás üteme. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a jegybank rendkívül széles, 2,9–4,4 százalékos előrejelzési sávjának alját érinthette az infláció. A maginfláció megegyezhet az előző havi 3,8 százalékkal, az adószűrt maginfláció 3,2 százalék maradhatott.
Fotó: Teknős Miklós / Magyar Nemzet
A 2020-as átlagos fogyasztói árindex 3,4 százalék lehet, az elemzői várakozások szerint jövőre is ezzel megegyező lehet a pénzromlás.
A gyenge forintárfolyam és az élelmiszerárak dinamikus emelkedése továbbra is felfelé hajthatta az inflációt, míg az üzemanyagárak csökkenése és a gyenge külső árnyomás visszafoghatta a pénzromlás ütemét – magyarázta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a forintárfolyamnak az elmúlt hónapban kisebb hatása lehetett az inflációra, mint októberben. Havi alapon nem változott a fogyasztói árindex, a szakértő szerint az év végén valamivel alacsonyabb lehet az infláció.
Kuti Ákos, a Danube Capital vezérigazgató-helyettese decemberre 3 százalék körüli fogyasztói árindexet vár.
Jövőre az infláció hullámzására kell felkészülni, míg januárban 3 százalék alá csökkenhet a mutató, áprilisban 4 százalék környékére emelkedhet. Ezután őszig nem várható tartósan magas fogyasztói árindex. A szakember hangsúlyozta: negyedéves átlagban nem várható 4 százalék fölé emelkedő infláció.
Az MNB klasszikus eszköztárában nem várunk változást, az alapkamat szinte biztosan 0,6 százalék marad a jegybank decemberi kamatdöntő ülésén
– hangsúlyozta Virovácz Péter. A karácsonyi időszak miatt a monetáris tanács ez évi utolsó kamatdöntő ülését jövő hét kedden, december 15-én tartják, ezzel együtt az MNB frissített inflációs és GDP-pályáját is közzéteszik. Az ING Bank elemzője rámutatott: a jegybank korábban jelezte, hogy az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamata közötti 15 bázispontos különbséget addig tartják fenn, amíg az inflációs folyamatok ezt indokolják.
A forintárfolyamtól függ, hogy csökkenti-e az egyhetes betét kamatát az MNB. Virovácz Péter szerint, ha az árfolyam a megszokotthoz képest erős lesz az idén, az enyhítheti az inflációs nyomást, és az MNB mérsékelheti az egyhetes betéti kamatot. Regős Gábor viszont arra számít, hogy nem változnak a monetáris feltételek. A fogyasztói árindex ugyan a cél körül alakul, ám a maginfláció jóval fölötte – a jegybanki célsávon belül – mozog. A fő inflációs mutató, elsősorban az alacsony üzemanyagárak miatt, sokkal alacsonyabb. A Századvég elemzője hangsúlyozta: a gyenge forintárfolyam és az uniós költségvetéssel kapcsolatos kockázatok miatt nincs tere a monetáris kondíciók lazításának.
