Magyar gazdaság

Iparűzési adó 2020-ban és 2021-ben: változik-e a mértéke?

Az utóbbi hónapokban rengeteg ötlet és javaslat született annak érdekében, hogy a bizonytalanná váló gazdasági környezetben minél több vállalkozás biztosítani tudja a fennmaradását. Persze napvilágot láttak olyan javaslatok is, amelyek a cégeket sújtó plusz adók kivetését, valamint az iparűzési adó emelését szorgalmazta. Éppen ezért az egyik legnagyobb kérdés az volt, hogy mi lesz az iparűzési adóval? Esetleg van rá törvényes mód, hogy ne kelljen megfizetni?

Magyarország sem kivétel az egész világot, benne Európát is sújtó gazdasági visszaesés alól és a pandémia első és második hulláma okozta leállások miatt nem tűnik optimistának sem az idei, sem a jövő évi gazdasági helyzet.

Fotó: 123rf.com

Az Európai Bizottság őszi gazdasági felmérése alapján az látható, hogy a teljes Uniós gazdaságot illetően 7,4%-os zsugorodás várható, míg

a munkanélküliségi adatokat tekintve a 2019-es 6,7%-os munkanélküliségi ráta idén 7,7%-ra, míg 2021-ben 8,6%-ra emelkedik.

Ezen belül Magyarország sem teljesít jobban: bár a kormány előzetesen optimistának mondható 3%-os visszaesést jelzett előre, az Európai Bizottság ennél jóval nagyobb 6,4%-os visszaeséssel kalkulál, míg a hazai munkanélküliségi ráta 3,4%-ról 4,4%-ra növekedését helyezte kilátásba.

A gazdasági kiindulópont tehát nem a legjobb

Emiatt fontos minden vállalkozás számára az, hogy a lehetőségeihez és a csökkenő tendenciát mutató bevételeihez mérten mérsékelje a kiadásait. Ennek a törekvésnek azonban némileg ellentmond, hogy az önkormányzatoknak is pótolniuk kellene a koronavírus miatt kieső bevételeiket, amit új adók bevezetésével, adókedvezmények és adómentességek eltörlésével, valamint az iparűzési emelésével kívántak volna elérni.

Hódmezővásárhelyen például földadót vezettek be, míg Karácsony Gergely budapesti főpolgármester azt javasolta, hogy a válságot könnyebben vevő, stabilabb lábon álló vállalatoknál emeljék 2%-ról 2,5%-ra az iparűzési adó mértékét.

A gazdasági szereplők érdekeit képviselve Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt javasolta, hogy 2020-ban és 2021-ben

engedjék el az iparűzési adót, valamint tiltsák be új adók kivetését és az eddigi adókedvezmények-mentességek eltörlését.

Az iparűzési adó maradt, de nem emelhetik

Végül megszületett a döntés, mégpedig az 535/2020. (XII. 1.) Korm. rendelet a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges helyi adó intézkedésről2 néven.

A kormányrendelet kimondja, hogy:

  • az önkormányzatoknak továbbra is biztosítaniuk kell azokat az adókedvezményeket és adómentességeket, amiket a vállalkozások idáig is igénybe vehettek,
  • nemcsak idén, hanem 2021-ben is,
  • se 2020-ban, se 2021-ben nem emelhetik a helyi és települési adókat a korábbinál magasabb szintre, így az iparűzési adó mértéke is maximum 2%-os vagy ennél kisebb arányú marad, amennyiben az adott önkormányzat korábban ennél kisebb tételt állapított meg,
  • emellett a kormányrendelet azt is előírja, hogy a 2021-es esztendőre vonatkozóan tilos új helyi, illetve új települési adót kivetni.
  • Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke úgy kommentálta a december 2-i Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletet, miszerint a döntéssel az emberek érdekeit kívánták érvényesíteni. Jól látszik, hogy bizonyos szemszögből nézve kompromisszumos megoldás született:

    igaz, hogy az iparűzési adó mértékét nem tudták megemelni, de mégiscsak meg kell fizetniük azt a vállalkozásoknak.

    Iparűzési adó helyett: iparűzési adó mentes székhelyszolgáltatás

    Fotó: 123rf.com

    A jelenlegihez hasonló nehéz helyzetben teljesen természetes, ha a cégek keresik annak útját-módját, hogy visszafogják a költségeiket. Szerencsére annak ellenére, hogy a fenti kormányrendelet értelmében idén és jövőre is meg kell fizetni az iparűzési adót, mégiscsak van lehetőség ennek elkerülésére. A vállalkozások ugyanis az az 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet a székhelyszolgáltatásról rendelet értelmében teljesen legális módon csökkenthetik kiadásaikat az iparűzési adó összegével. Ehhez csupán a székhelyszolgáltatás lehetőségével kell élniük olyan településen, amelyik 0%-os iparűzési adót garantál. Van néhány ilyen település Pest megyében, ilyen iparűzési adó mentes település – nemcsak most, már évtizedek óta – Budapesttől mindössze kevesebb, mint 1 órányi autóútra fekvő Újlengyel is.

    Ide olyan világhírű cégek telepítették leányvállalataikat többek között, mint például a Hewlett Packard, a CIB Bank, vagy épp a Morgan Stanley

    – teszi hozzá Gálusz Gábor a Gross Office Kft. ügyvezetője.

    Az iparűzési adó mentes székhelyszolgáltatással természetesen nemcsak az új alapítású cégek élhetnek, hanem a korábbi alapítású vállalatok is áttehetik a székhelyüket. Érdemes egyébként azt is szem előtt tartani, hogy a székhelyszolgáltatók jellemzően további hasznos és a napi ügymenetet megkönnyítő plusz szolgáltatásokat is kínálnak. Ilyen iparűzési adó mentes székhelyszolgáltatást és további szolgáltatásokat nyújtó cég a Budapesten is több irodát fenntartó Gross Office Kft.

    Ezek a szolgáltatások lehetnek példának okáért az ügyvédi munka, az online ügyintézés, a székhelyre érkező levelek, illetve küldemények azonnali szkennelése és továbbítása, cégalapítással, valamint cégmódosítással kapcsolatos szolgáltatások. Ennek köszönhetően nem kell nap mint nap a székhelyre ingázni, ráadásul a székhelyszolgáltatók a cégvezetéshez fűződő terhek egy részét is leveszik ügyfeleik válláról. Természetesen teljes körű üzleti titoktartás mellett.

    iparüzési adó
    Kapcsolódó cikkek