2019-ben a hazai gyógyszeripar 2018-hoz képest 100 milliárd forinttal meghaladva 1119 milliárd forintra növelte kibocsátását
– derül ki a Nézőpont Intézet és a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) által készített tanulmányból.
A vállalatok által 2020 szeptember végén közzétett pénzügyi beszámolók, valamint a november végén a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által publikált iparági statisztikák hátterében csak mostanra foglalható össze az ágazat gazdasági teljesítménye a 2019-es évről.
A tanulmány összevetésképpen azt írja, a zöldgazdaság ugyanezen időszakban 478 milliárdról 512 milliárd forintra tudta növelni kibocsátását, míg az éllovasnak számító járműipar 8761 milliárdról 9938 milliárd forintra.
Az eredményt egy főre vetítve vizsgálva elmondható, hogy a gyógyszeriparon belül 2018-ban egy munkavállalóra 52 millió forint értékű kibocsátás jutott, mely 2019-re 65 millió forintra emelkedett.
A zöldgazdaságban ugyanezen időszakban 20 millió forintról 21 millió forintra nőtt az egy főre jutó kibocsátás, míg a járműiparban 78 millió forintról 87 millió forintra.
A magyarországi gyógyszeripar jelentőségét mutatja a bruttó hozzáadott érték volumene, amely az iparághoz kapcsolódó kibocsátás és a termelőfelhasználás különbsége.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a gyógyszeripar 2018-ban 480, míg 2019-ben 50 milliárddal több, 530 milliárd forint bruttó hozzáadott értéket állított elő.
A zöldgazdaság bruttó hozzáadott értéke ugyanezen időszakban ennek csak mintegy 40 százaléka, 191 milliárd forint majd 211 milliárd forint volt. Az itt is kiemelkedő teljesítményű gépjárműipar bruttó hozzáadott értéke a 2018-as 1 663 milliárd forintról 2019-re 1 653 milliárd forintra csökkent, a gyógyszeriparhoz képest alig több mint háromszoros értéktermeléssel.
Az egy főre vetített értékekben mutatkozik meg igazán a gyógyszergyártás értéke: 2018-ban egy munkavállalóra 24, míg 2019-ben már 31 millió forint bruttó hozzáadott érték jutott. A zöldgazdaságban ugyanakkor 2018-ban 8, míg 2019-ben 9 millió forint jutott, a járműiparban pedig 2018-ban és 2019-ben is kerekítve 15 millió forint bruttó hozzáadott érték jutott egy munkavállalóra.
Ha a gyógyszeripar 530 milliárdos bruttó hozzáadott értékéhez hozzávesszük azt is, hogy más vállalatokon és a beszállítói iparágon keresztül mennyi közvetett, a munkavállalók pénzköltésein keresztül pedig mennyi indukált hozzáadott értéket generált, akkor még ennél is nagyobb számot kapunk:
197 milliárd forint közvetett és 153 milliárd forint indukált hozzájárulással a gyógyszergyártás teljes hozzáadott értéke 880 milliárd forintnak becsülhető.
A hazai gyógyszergyártás sikerterületének számít a külkereskedelem – írja az elemzés.
A KSH adatai alapján a gyógyszeripar 2019-ben 907 milliárd forint értékben értékesített, amelyen belül az exportértékesítés 777 milliárd forinttal a teljes értékesítés 86 százalékát képezte.
A magyar gyógyszeripar exportorientáltságának köszönhetően Magyarország gyógyszerkülkereskedelme a visegrádi országokkal összevetve is kiemelkedő:
a Eurostat határparitáson alapuló adatai alapján – ami az áruk értékébe beleszámítja azoknak az ország határáig felmerülő szállítási és biztosítási költségeit is – egyedül Magyarországról mondható el, hogy nagyobb értékben exportált gyógyszereket külföldre, mint amekkora értékben importra szorult.
Míg e tekintetben a magyar gyógyszerkülkereskedelem 2019-es MNB középárfolyamon számolva 399 milliárd forint többletet, addig Szlovákia 457 milliárd, Csehország 686 milliárd, Lengyelország pedig 1053 milliárd forint hiányt mutat.
A magyarországi gyógyszergyártás versenyképessége kutatás-fejlesztési tevékenységének intenzivitásán is múlik.
A MAGYOSZ 16 tagvállalata 2018-as 68 milliárd forintos K+F ráfordításaikat 2019-re 11 százalékkal, 76 milliárd forintra növelte. A KSH adatai is jól mutatják a gyógyszergyártás K+F orientáltságát: 2019-ben a teljes nemzetgazdasági K+F ráfordítás 10 százalékát adták a gyógyszergyártók ráfordításai, míg a feldolgozóiparon belül 29 százalékot.
