Kilenc területre összpontosítva áll helyre a gazdaság azzal a céllal, hogy Magyarország 2030-ra Európa öt legélhetőbb állama közé tartozzon – áll a Gazdaság-újraindítási akciótervről megjelent kormányhatározatban.
Már rövid távon jelentős keresletet teremthet a kilenc programterületre szánt mintegy 6000 milliárd forint, hosszú távon pedig érdemben határozza meg az érintett területek működését, minőségét – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője.
A kormányhatározatban a kabinet kijelölte, Magyarország milyen prioritások szerint kívánja felhasználni az Európai Helyreállítási Alapból rendelkezésére álló forrásokat. Az alapból a források folyamatosan érkezhetnek, ahogy az egyes projektekhez tartozó szempontok teljesülnek.
Az elemző ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy nem mindegy, milyen mértékben sikerül fejleszteni például az egyetemeket, hogyan tudnak majd hozzájárulni a kutatás-fejlesztési tevékenységhez, illetve mennyire tudják javítani a hazai munkaerő-állomány képzettségi szintjét.
Kiemelte: míg a hétéves keretköltségvetéssel a fő célkitűzés a kohézió, az Európai Helyreállítási Alap esetében a gazdaság újraindítása, valamint a digitális és zöldfejlesztések kerültek a középpontba.
A program kiemelt területként kezeli az egyetemek megújítását.
A miniszterelnök jelezte, hogy a struktúraváltással megkezdődik a felsőoktatás modernizációja, várhatóan mintegy 1500-2000 milliárd forint értékű forrás érkezhet az ágazatba.
A vízgazdálkodás korábban is prioritás volt a kormány számára, már határozott arról, hogy 2030-ig, tíz éven keresztül évi 17 milliárd forint pluszforrást biztosít az öntözéses gazdálkodáshoz kapcsolódó fejlesztésekre.
Nagy István agrárminiszter pedig idén januárban arról beszélt a Világgazdaságnak, hogy az uniós helyreállítási alapból 270 milliárd forint körüli összeget fordítanak az öntözésfejlesztéshez kapcsolódó programokra a következő hat évben.
A helyreállítási és ellenálló-képességi terv kiemelt területei
- Demográfia és köznevelés – A gyermekvállalási kedv növelése, a fiatal nemzedékek nemzeti alapokon álló, minőségi oktatása
- Az egyetemek megújítása – A felsőoktatás és a felnőttképzés, valamint a szakoktatás megújítása
- Felzárkózó települések és régiók – A fejlődésben lemaradt települések és régiók fejlesztése a munka- és tanulási lehetőségek bővítésével
- Vízgazdálkodás – A hazai vízkészletek védelme és a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt negatív hatásainak ellensúlyozása
- Fenntartható zöldközlekedés – Magyarország összes településének egy nemzeti közlekedési rendszerbe történő összekapcsolása, az útvonalak bővítése, klímabarát technológiák elterjesztése
- Energetika (zöldátállás) – Magyarország energiafüggetlenségének erősítése, a Magyarország által vállalt klímavédelmi célok teljesítése
- Körforgásos gazdaság – A háztartások és a gazdaság által termelt hulladékok mennyiségének csökkentése és az újrahasznosítás bővítése
- Digitalizáció – A hatékony és versenyképes gazdasági, államigazgatási, oktatási és egészségügyi rendszerek fejlesztése
- Egészségügy – A magyarok egészségi állapotának folyamatos javítása
A közlekedés fejlesztésére, ezen belül a fenntartható, zöldcélkitűzésekre a tervek szerint mintegy 3400 milliárd forint áll rendelkezésre a 2021–2027-es uniós ciklusban. Ezt a pénzügyi fedezetet a különböző alapokból teremtenék elő.
Kedvező jel, hogy az európai régiók projektjeit támogató közös program (Jaspers) illetékeseit hazai oldalról a kezdetektől bevonták a különböző közlekedési beruházások, például a Budapesti agglomerációs vasúti stratégia (BAVS) megalkotásába, ezért várhatóan a magyar elképzelések brüsszeli támogatásának nem lesz akadálya.
A BAVS a következő húsz évben 2000 milliárd forintból valósítaná meg egyebek mellett a Déli körvasutat és átmenő vasúti rendszerét, felújítaná a már meglévő vasúti infrastruktúrát, megépítené a hiányzó megállókat és átszállókapcsolatokat, illetve modernizálná a járműparkot.
Ennek éves forrásigénye 100-120 milliárd forint.
A kormányhatározat előírja, hogy az energetika (zöldátállás) keretében meg kell erősíteni Magyarország energiafüggetlenségét.
Az energiaszektor esetében a hangsúly inkább az ellenálló képességen, mint a helyreállításon van
– reagált a terv egyik elemére Balogh József energiaszakértő.
Magyarázata szerint ugyanis az iparhoz vagy a vendéglátáshoz hasonlítva az energetika eddig nagyobb problémák nélkül átvészelte a világjárványt, ezért a szó szoros értelmében vett helyreállításra talán nincs is szükség. Az akciótervben szereplő feladatok közül – mint rámutatott – a legfontosabb az energiafüggetlenség erősítése és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése.
Az elektromos iparban a függetlenséget a határkeresztező kapacitások bővítése biztosítja. A román–magyar határon már 2020 decemberében átadtak egy új vezetéket, és áprilisban beindul – többéves késéssel – az új összekötő Szlovákia felől. Ezek az új kapacitások tovább fogják erősíteni a magyar áramtőzsde, a HUPX regionális vezető szerepét.
