Meglepően jó éve volt a Kieselbachnak

A műkereskedelemben is rendkívüli év volt a 2020-as. Hogyan érintette ez a Kieselbach Galériát?

A vírus teljesen új helyzetet teremtett, ehhez kellett minél hamarabb alkalmazkodnunk. Tavasszal, a lezárások közepén csináltunk egy nagyon sikeres kirakatkiállítást Kortársak karanténban címmel. A nyitás után Chovanecz Balázs gyűjtővel közösen kiadtuk Gorka Géza monográfiáját, sőt egy tárlatot is rendeztünk az életművéből. Így, bár a tavaszi árverés nálunk is elmaradt, nem tétlenkedtünk. Ősszel erősebb aukciót tartottunk, és jobb eladási számokat értünk el, mint egy évvel korábban, 2019 őszén. Vaszary János Magyar Golgota című festményét 60 millió forintért, Galimberti Sándor Nagybányai udvar című képét 50 millió forintért ütöttük le.

Mindenki nagy visszaesést feltételezett az első lockdown idején, de az előzetes számokból úgy tűnik, a nemzetközi színtéren nem csökkentek a számok olyan mértékben, mint ahogy várták. Mit mutatnak a statisztikák itthon,

illetve önöknél?

Az összképet tekintve – bármilyen meglepő számunkra is így összegezni – nagyon jó évet zártunk. Jó pár fontos képet sikerült jelentős gyűjteménybe juttatni, az év végén pedig az értékesítéssel egybekötött kiállítás is jól alakult. Évek óta fejlesztjük a webshopunkat, amelynek a forgalma egyre komolyabb, és a lezárások idején érthetően még dinamikusabban fejlődött.

A karantén nagyon sok embert terelt a netes vásárlás felé, és ez tartós növekedést fog generálni ezen a téren. Az emberek a világhálón keresztül sokkal szívesebben és nagyobb bizalommal vásárolnak, mint korábban, és ezzel együtt nő azoknak a száma, akik így jutnak hozzá az első műtárgyukhoz.

A nemzetközi színtéren a topárú, azaz a legmagasabb ársávba sorolt művek kategóriájában érződött az óvatosság. Ezekből kevesebb került ki a piacra, és nőtt a private sales aránya. Összefügg ez a tendencia azzal, hogy decemberben árverés helyett értékesítéses kiállítást tartottak?

Ebben a nehezen kiszámítható helyzetben pont azért döntöttünk az értékesítéses kiállítás mellett, mert így lehetett a lehető legmagasabb színvonalú anyagot felkínálni a gyűjtőknek. Ráadásul mindezt úgy prezentáltuk, hogy az egy komoly, szakmailag alapos, katalógussal is megtámogatott kiállításként is megállta a helyét. Az eredmény visszaigazolta a döntésünket. Nem előzmény nélküli nálunk ez a forma, 2009-ben és 2010-ben már rendeztünk ilyet A szezon legjobb képei címmel, így tudtuk, hogy jól tud működni. Míg az aukció esetén minden ár publikus, a privat sales egy intimebb forma, nem kerül minden részlet a nagy nyilvánosság elé. De például Munkácsy Ecce Homójának 290 millió forintos árát a tulajdonossal egyetértésben a sajtó előtt is meghirdettük. A kép izgalmas történetében az ár központi szerepet játszott: egykori tulajdonosa 1958-ban 58 ezer forintért adta el apróhirdetés útján Latabár Kálmán színésznek.

Milyen piaci trendek körvonalazódását látja?

A legfelső árszegmensben lévő, legkurrensebb műtárgyakra mindig van kereslet, a 20. századi klasszikus modern főművek könnyen találnak gazdára. A topkategória alatti szinten már több türelemre és több munkára van szükség, meg kell várni, meg kell találni azt a vevőt, akit éppen az a mű szólít meg. A webshop megint egy másik világ, ott a kisebb értékű műtárgyak a dolog természetéből fakadóan jobban pörögnek. De az igazi jelentős változás a háború utáni művészet és a kortársak esetében történt. Itt érezhetően átszakadt a gát: ami a világban két-három évtizede megtörtént, most itt is bekövetkezett. Ebben a változásban több dolog játszott szerepet, leginkább a nemzetközi minták, a Magyar Nemzeti Bank vásárlásai, és persze a kortárs galériák több évtizedes munkája.

A korábbi szűk kör helyett ma már egyre többen és egyre bátrabban vásárolnak kortárs képeket, egyre magasabbak a csúcsárak, sorra születnek a jelentős, szinte kizárólag erre a területre fókuszáló gyűjtemények.

Milyen tervekkel készülnek 2021-re?

Szívesebben beszélek az aktuális tevékenységünkről, mint a tervekről, mert azokat külön sajtótájékoztatókon szoktuk bejelenteni akkor, amikor már minden összeállt. Több könyv is készül a galéria közreműködésével, sőt olyan kötetek is vannak, amelyek már kijöttek a nyomdából, és csak arra várunk, hogy megfelelő nyilvánosság előtt mutathassuk be őket. Persze nagyon bízom abban, hogy mind a három nagy aukciót meg fogjuk tartani, már csak azért is, mert amióta én vezetem az árveréseket, egyre nagyobb élvezetet találok bennük.