Tavaly 34 százalékkal több lakás épült Magyarországon, mint egy évvel korábban, a 28,2 ezer új lakás tizenegy éves rekord – derül ki a KSH Lakásépítések, építési engedélyek című tájékoztatójának 2020. évi jelentéséből.
Több lakást utoljára 2009-ben adtak át.
Varga Mihály pénzügyminiszter a statisztika kapcsán kiemelte, hogy minden településkategóriában nőtt a használatba vett lakások száma, és már csaknem minden második lakást természetes személyek, azaz nem beruházók, hanem családok építettek. Ezek szerint eredményes volt a kormány támogatási programja, „célt érnek az erre fordított költségvetési források”. Az otthonteremtési programtól további növekedést, a gazdaság újraindításának segítését is várja a kormány.
Budapesten azonban csak 6,8 százalékkal több, 6,3 ezer lakást vettek használatba, míg a megyei jogú városokban 55, a többi városban 31, a községekben pedig 45 százalékkal többet. A tavaly megugrott mutatók még az idén is magas szinten maradhatnak.
Tovább nőhet a kiadott használatbavételi engedélyek száma, hiszen most tetőzik a 2016-ban bevezetett kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs hatása, és finiselnek az ezzel az áfakulccsal indított projektek
– jelezte Földi Tibor, az egyik piacvezető lakásépítő cég, a Cordia Zrt. igazgatóságának elnöke. A vállalat az idén saját rekordra, több mint 1,8 ezer lakás átadására készül. A tavalyi csúcs után az idén soha nem látott kínálat jelentkezett az újlakás-piacon is, amit a tervezőasztalról megvásárolható, építés előtti projektek is növelnek. Az átadott lakások száma az évtized közepére elérheti a 40 ezres álomhatárt is – vélik az elemzők.
A kormány az utolsó utáni pillanatban lépett a kedvezményes lakásáfa visszavezetésével, ugyanis tavaly 36 százalékkal csökkent az építési engedélyek és az egyszerű bejelentések száma. Az ez évtől ismét 5 százalékos áfával eladható, ráadásul a CSOK-os vevőknek áfamentesen megvásárolhatóvá tett új lakások iránt máris megugrott a kereslet. A Budapesti Lakáspiaci Riport projektvezetője, az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont elemzője, Sápi Zoltán a Világgazdaságnak elmondta, hogy
a következő negyedéves jelentéshez gyűjtött, még nem teljes körű adatokból is kitűnik, hogy az áfacsökkentésre reagálva több olyan nagy projektet élesítettek, amely 27 százalékos áfás lett volna, ha egyáltalán elindul.
Budapesten az ingatlanfejlesztők fókuszában változatlanul a XI. és a XIII. kerület van. További, több száz lakásos beruházások kezdődnek a VIII. és IX. kerületben, lesz építkezés a III. kerületben, és indul egy több mint ötvenlakásos projekt a XVII. kerületben. A főváros vállalkozói lakásépítési piacát tucatnyi cég fedi le, az ő megjelenésük mindenhol a környék felértékelődését ígéri. A XI. kerületben a Budafoki úton, a IX. kerületben a Közvágóhíd környékén, a VIII. kerületben a Magdolna- és az Orczy-negyedben, Kőbányán a Gyárdűlőn, a XIII. kerületben pedig a Szabolcs utca és a Lőportárdűlő környékén indulnak hamarosan fejlesztések.
A beruházók az idén és a jövőre megszerzett építési engedélyekkel építhetik meg 5 százalékos áfával 2026-ig a lakásokat.
Az áfacsökkentésnek köszönhetően a tavaly 27 százalékos áfával kínált lakások bruttó ára az idén automatikusan 17 százalékkal csökkenhetett volna, de ez nem történt meg mindenhol, mert a fejlesztők eltérően reagáltak a változtatásra – jelezte az Eltinga elemzője. A régi, 5 százalékos áfás projekteknél előfordult, hogy emelkedtek az árak, és jellemző az átadási határidők csúszása is a szak- és szerelőipari kapacitások szűkössége miatt.
