A rendkívül hideg, az erős havazás és a tornádók miatt hétfő óta több mint négymillió háztartás maradt áram nélkül Texasban, a hatóságok hét szövetségi államban – Texas mellett Alabamában, Oregonban, Oklahomában, Kansasban, Kentuckyban és Mississippiben – szükségállapotot hirdettek, 21 ember életét vesztette.
A legsúlyosabban Texast érintette a szokatlan hidegfront, ahol leálltak a gáz, szél és nukleáris energiával működő létesítmények,
és a helyi áramszolgáltató kénytelen volt a hálózat egyes részein időszakosan lekapcsolni az ellátást, hogy elkerülje a rendszer teljes összeomlását.
Ez különösen azért döbbenetes, mert itt több áramot termelnek, mint bármelyik másik szövetségi államban, kétszer annyit, mint a második helyen álló Floridában. Texas adja az amerikai olajtermelés 41 százalékát, a földgázénak pedig a negyedét. A hideg miatt azonban leálltak az olajfinomítók, ami tavaly január óta először a lélektani határt jelentő 60 dollár fölé nyomta a WTI hordónkénti árát.
Az emelkedés hamarosan a kutakon is megjelenik, a következő hetekben országszerte gallononként akár 15 centtel is nőhet az üzemanyag ára,
iparági szakértők szerint ugyanis a fagy elmúlta után még hetek is eltelhetnek, mire ismét helyreállhat a termelés. Az azonnali szállítású áram ára több mint százszorosára emelkedett Texasban.
A katasztrófa ugyanakkor elemzők szerint kiváló lehetőséget nyújt Joe Biden számára, hogy megvalósítsa infrastruktúra-fejlesztési, környezetvédelmi és a megújuló energiaforrásokat előtérbe helyező programját, mert világosan mutatja, hogy még az ország energiaközpontja számára is milyen következményekkel járnak a klímaváltozás okozta természeti csapások.
Texasban befagytak ugyan a szélturbinák is, ennek azonban az az oka, hogy az államban általában kellemes az idő, így ide a fagyra kevésbé érzékeny berendezéseket telepítenek, mint a jóval hidegebb északi államokban. Ez tehát nem nyomós érv a fosszilis energiahordozókat támogatók mellett, ráadásul a befektetői hangulat is változik az utóbbi időben az Egyesült Államokban,
az autóipar, a Wall Street, de még az olajipar egy része felsorakozott a megújuló energiaforrások mögé, és több milliárd dollárt szán az átállásra.
Pénz pedig nem csupán a befektetők kezében van. A járvány megfékezésére bevezetett korlátozások következtében és a jövőt övező bizonytalanságok miatt hatalmas összeg halmozódott fel az embereknél is.
A Goldman Sachs stratégáinak számítása szerint az amerikaiak 1500 milliárd dollárt takarítottak meg „kényszerűségből”, és ez az összeg az előrejelzések szerint év közepére, amikor talán ismét normálisan működhet a gazdaság, elérheti a 2400 milliárd dollárt is – ami majdnem megegyezik a teljes éves indiai értékével.
Ennek egy részét az előrelátók befektethetik, a nagyobb hányadát azonban várhatóan elköltik majd, mihelyt biztosak lehetnek benne, hogy az oltási kampánynak köszönhetően a járvány legsúlyosabb szakaszának már vége.
Elemzők szerint az egész amerikai gazdaság talpra állását meghatározhatja, hogy mit kezdenek majd a pénzzel. Ha csak egy mérsékelt részét költik el, akkor támogatják vele a gazdaságot, ha azonban túl sokat, az áremelkedéshez vezethet, és arra kényszerítheti a jegybank szerepét betöltő Fedet, hogy a vártnál hamarabb emelje az alapkamatot.
A helyzetet pedig tovább bonyolítja a Biden által javasolt 1900 milliárd dolláros újabb mentőcsomag,
amelyet a demokraták készek akár a republikánusok támogatása nélkül is elfogadni a kongresszusban. Még Barack Obama gazdasági tanácsadója, Larry Summers is arra figyelmeztetett, hogy a csomag régóta nem látott inflációs nyomást okozhat.
