A járvány ellenére kitartott tavaly az iparjogvédelem lendülete

A világjárvány ellenére a nemzeti úton benyújtott bejelentések száma tavaly szinte mindegyik oltalmi forma esetében szerény mértékben ugyan, de növekedett az előző évhez képest – közölte a Világgazdasággal a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH). A 2019-ben az iparjogvédelmi tevékenység terén megindult növekedési trendet tehát nem vetette vissza a pandémia, ami a korábbi évek kutatás-fejlesztési (k+f) ráfordításaival állhat összefüggésben. Az SZTNH adatai szerint az elmúlt évben a nemzeti úton benyújtott szabadalmi bejelentések száma 1,3 százalékkal, 456-ra, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány iránti kérelmek száma 1,8 százalékkal, 57-re, a formatervezésiminta-oltalmi (dizájn) bejelentések száma 4,5 százalékkal, 139-re, a bejelentésben foglalt minták száma 22,6 százalékkal, 526-ra, a nemzeti úton benyújtott védjegybejelentések száma pedig 2,4 százalékkal, 3988-ra nőtt.

Az eredmények szerint a magyar gazdaság innovatív szereplőiben egyre jobban tudatosul, hogy a versenyképesség kulcsa a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység mellett a fejlesztési eredmények szellemi tulajdonjogának a védelme. „Az SZTNH számára is arról szólt 2020, hogy a járvány ellenére hogyan tudjuk segíteni az ügyfe­lein­ket” – értékelt lapunknak Pomázi Gyula, a hivatal elnöke, aki biztos benne, hogy a koronavírus okozta gazdasági visszaesésből való kilábalásban is érdemi segítséget nyújthat, ha a vállalkozások tudatosan védik az újításaikat. „Ez a kulcs ahhoz, hogy a cégek ne csak itthon, hanem a nemzetközi piacon is versenyképesek és ütésállók legyenek” – mutatott rá az elnök.

A járvány elhúzódása és kiterjedtsége miatt a nemzetközi előrejelzések visszaeső bejelentésszámot prognosztizálnak, már 2020-ban jelentkeztek az első negatív jelek Magyarországon is a külföldi jogosultak hazánkba irányuló ügyeinek bejelentései terén. Az európai szabadalmak magyarországi hatályosítására a hivatalhoz érkezett kérelmek száma a korábbi évekkel ellentétben tavaly 11 százalékkal csökkent. A járvány okozta korlátozások (például a csökkenő postai forgalom, hivatalbezárás) következtében a védjegyek nemzetközi lajstromozására szolgáló, a Szellemi Tulajdon Világszervezete által adminisztrált, úgynevezett madridi rendszerben a Magyarországot megjelölő nemzetközi védjegybejelentés és utólagos területkiterjesztés iránti kérelmek száma 27 százalékkal marad el az előző évitől.

A pandémia hozadéka volt viszont a látványos előrelépés a digitális hivatallá válás útján. Az SZTNH a járványhelyzet idején az ügyfeleket a már korábban kialakított elektronikus ügyintézés (bejelentések, kapcsolattartás) és egyéb szolgáltatások (adatbázisok használata) felé irányította. 2021 januárjában éves alapon 306, februárban pedig már 322 százalékkal nőtt az elektronikus bejelentések száma. Tavaly átlagosan 990 e-bejelentés történt havonta, ami az idén – az első két hónapban – mintegy 1400-ra emelkedett, és a tavalyi csúcsot, az októberi 1204 e-bejelentést a múlt hónap 1465 esete már 23 százalékkal múlta felül.

A hivatal által használt minősítési rendszer célja a jogbiztonság erősítése a kutatás-fejlesztési tevékenységgel összefüggő támogatások és adóösztönzők igénybevétele területén. Hatósági eljárás keretében kérhető egy adott projekt, valamint egy projektcsoport (előzetes) k+f-minősítése. Ezek mellett – más hatóságok és bíróságok, valamint harmadik személyek megkeresésére – szakértői vélemény készülhet egyes tevékenységek kutatás-fejlesztéssé minősítéséről. Az SZTNH-hoz tavaly összesen 233 olyan beadvány érkezett, amelyben kutatás-fejlesztési tevékenység minősítését kérték, ez az előző évhez képest 62 százalékos növekedés. Ebből a projektminősítési kérelmek száma 74, a projektcsoport-minősítés iránti regisztrációs kérelmek száma kettő, míg a szakértői véleményt igénylő kérelmek száma 157 volt. A projektminősítési kérelmek száma a 2019-es adatokkal összevetve 42 százalékkal, a szakértői véleményt kérő megkeresések száma 73 százalékkal növekedett.

Az év folyamán lezárt 65 előzetes projektminősítési ügy 91 százaléka minősült kutatás-fejlesztésnek. Mindegyik műszaki szakterületet érintő ügy volt (beleértve az infokommunikációs és IT-területeket is), két projekt azonban nem műszaki tudományterületet is érintett. A hivatal tavaly 149 szakvéleményt készített el. A feldolgozott ügyek 94 százaléka minősült k+f-nek, 5 százalék esetében negatív szakvélemény született, az ügyek 1 százaléka részben minősült k+f-nek.