Magyar gazdaság

Háttérbe szorult a MÁP Plusz

A szuperállampapír népszerűségét egyrészt az inflációs hatások, másrészt a járvány idején kényszerűségből megtakarított összegek hamarosan várható „felélése” kezdte ki a lapunknak nyilatkozó elemzők szerint.

Folytatódott a tendencia a múlt héten, a Pluszból mindössze 19,7 milliárd forintért jegyeztek a lakossági megtakarítók.

Ez éves negatív rekord, még a megelőző héten is 260 millió forintnyival több fogyott, pedig csak négy napig lehetett jegyezni a kötvényekből.vTöbb oka is lehet a valamelyest csökkenő trendnek

– mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője –, vélhetően az emelkedő az egyik magyarázat, ilyen környezetben az éves 4,95 százalékos hozamot kínáló veszít a vonzerejéből. A MÁP+ heti adatközlésével szemben az inflációkövető lakossági állampapírok állományváltozásáról nem állnak rendelkezésre pontos adatok, így az elemzők nem tudhatják, hogy az egyébként sokkal kevésbé rugalmas Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) két elérhető sorozatára volt-e pozitív hatása MÁP+ iránt mérséklődő keresletnek.

Fotó: Kallus György / VG

A másik tényező Virovácz Péter szerint az, hogy az elmúlt időszakban többen indíthattak euróalapú megtakarítást, így védekezve az emelkedő magyar infláció és az esetleges forintgyengülés ellen. De az is a MÁP+ ellen szól, hogy a magyarok zöme most inkább likvid eszközben tarthatja megtakarítása egy részét, így készülve az elmúlt egy évben elhalasztott fogyasztás pótlására.

A Magyar Állampapír Pluszt viszont minimum kétéves idő­távra érdemes tartani, mert a lépcsőzetes kamatozás miatt ennél rövidebb időre negatív a reálhozama.

„Mi azzal is kalkulálunk, hogy a válság kiváltotta óvatossági megtakarítás már fékeződik, s ez is megmutatkozik a MÁP+ heti jegyzési számaiban. A termék ugyanakkor továbbra is a legvonzóbb kockázatmentes befektetési eszköz Magyarországon, a trend most ugyan csökkenő, de a mérték még nem kell, hogy aggassza a kibocsátót. Véleményem szerint, ha a havi inflációs adat újra csökkenni kezd, a lakosság vételi kedve visszatér a MÁP Plusz kötvényre, de mivel az éves inflációs ráta 4 százalék körül alakulhat idén, nem reális elvárás, hogy olyan népszerű legyen,

mint a bevezetése után. Összességében pedig szezonális kiugrásokra számítok, ilyen lehet a bónuszfizetések időszaka vagy a korábbi kibocsátások lejárata. Úgy gondolom, kicsi most az esélye annak, hogy az Államadósság Kezelő Központ új termékkel jelenik meg a lakossági kötvénypiacon”

– mondta az ING vezető elemzője.

A Hold Alapkezelő szakértői is úgy látják, több párhuzamos oka van a szerény keresletnek. Egyrészt a termék ismertsége már nagy, s egyre kevésbé képes új befektetői réteget vonzani. Másrészt a forint gyengülése és az inflációs félelmek miatt nőhet a reáleszközökbe (ingatlan, devizabetét) áramló tőke, de a PMÁP is lehet alternatíva. „Mivel a MÁP Plusz a futamidő során nem pénzben, hanem azonos sorozatú állampapírban fizeti a kamatokat, és már tetemes az összesített állomány (február végén csaknem 5500 milliárd forint volt a megvásárolt mennyiség), egyre kevesebb az olyan pénzben keletkező kamatbevétel, amely új MÁP Pluszba áramolhatna” – magyarázták a Hold szakértői.

állampapír PMÁP
Kapcsolódó cikkek