A munkavállalás szempontjából legnépszerűbb külföldi célországok sorrendjének átrendeződése jól tükrözi, hogy az egyes országok milyen hatékonysággal kezelték a pandémiát:
azokban az országokban dolgoznának szívesen a munkavállalók, ahol sikeresen szorították vissza a járványt
– derül ki a 190 országban 209 ezer ember részvételével készült közvélemény-kutatásból. A Boston Consulting Group stratégiai tanácsadó cég és a Network toborzási vállalat közös tanulmányában azt kérdezték világszerte a dolgozóktól tavaly október és december között, hogy melyik országokban vállalnának munkát, és melyek a legfontosabb szempontok a választásánál.
Szinte az összes ország – beleértve az Egyesült Államokat, Franciaországot, Olaszországot és Spanyolországot –, amely visszaesett a rangsorban, tavaly nehezen küzdött meg a koronavírus-járvány visszaszorításával.
Bár Németország az átlagnál jobban kezelte a járványt, Európa közegészségügyi nehézségei hatással lehettek arra, hogy az ország népszerűsége csökkent a külföldi munkavállalók körében – derül ki a tanulmányból.
Ezzel szemben azokban az országokban, amelyek hatékonyan kezelték a pandémiát, szívesebben dolgoznának a külföldi munkavállalók.
Ezért az ázsiai csendes-óceáni országok népszerűsége javult a rangsorban, közülük Japán négy helyet ugrott előre, Szingapúr és Új-Zéland pedig újonnan felkerült a listára.
A pandémia sikeres kezelése segítette Kanadát az első, Ausztráliát pedig az Egyesült Államok mögött szorosan a harmadik helyre.
A válaszadók szerint ezek az országok nemcsak a járványt kezelték jobban, mint az Egyesült Államok, hanem a társadalmi rendszerük is jobb, és a kultúrájuk nyitottabb az amerikaiakénál.
Kanada – amellett, hogy vezeti az összegző rangsort – a vállalatok körében a munkaerő szempontjából, a doktori címmel rendelkezők, valamint a harminc év alattiak körében a legnépszerűbb, legtöbben ide költöznének a legszívesebben. A 2014 óta harmadik alkalommal végzett felmérésből kiderül, hogy a pandémia miatt a korábbinál lényegesen kevesebben költöznének külföldre munkavállalás céljából.
Míg 2014-ben világszinten a munkavállalók mintegy kétharmada volt nyitott ilyen döntésre, ez az arány azóta 13 százalékponttal, körülbelül a felére csökkent.
Ehhez a tendenciához nemcsak a járvány járult hozzá, hanem a szigorúbb bevándorláspolitikai szabályozások és a társadalmi nyugtalanság is.
Bár a munkavállalók körében a külföldre költözési hajlandóság csökkent, megjelent egy új trend: a válaszadók 57 százaléka lenne nyitott arra, hogy otthonról dolgozzon egy olyan munkaadónál, amely fizikailag nincs jelen a hazájában. Ez a szint jóval meghaladja a fizikai áthelyezésre nyitott munkavállalók arányát.