A koronavírus-járvány hatásai eltérően érintik az egyes korcsoportokat – derül ki az Intrum európai fogyasztói fizetői felmérésének (ECPR) adataiból. A háztartások és a fogyasztók kiadásait, bevételeit, fizetési szokásait feltérképező anyag szerint Magyarországon a megkérdezettek kicsit több mint fele arról számolt be, hogy a járvány óta kevesebb pénzt tud félretenni, mint korábban. Ellenben azok aránya, akik saját bevallásuk szerint váratlan helyzet esetén kevesebb mint egy hónapra elegendő megtakarítással számolhatnak, csak minimálisan,
1 százalékkal, 37 százalékra emelkedett a tavalyi felmérés óta.
A felmérésből látható, hogy a fiatalok és a nyugdíjaskorúak pénzügyeit érintette a leginkább a koronavírus-válság az utolsó negyedévben. A 18–21 éves korosztályban 33-ról 42 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik nem rendelkeznek egy hónapnyi megtakarítással, s hasonlóan, messze az átlag fölé, 42 százalékra emelkedett ez az arány a nyugdíjaskorúak között is. Az életkor szerinti eltérések jól mutatják, hogy a válság elsősorban a munkanélküliség és az infláció emelkedése révén veszélyezteti a háztartások anyagi biztonságát
– mondta Deszpot Károly, az Intrum Magyarország értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója. A szakember szerint az előbbi a fiatalokat sújtja leginkább, hiszen a nehéz helyzetbe került munkáltatók hamarabb válnak meg a pályakezdőktől, mint a tapasztalt alkalmazottaktól. Hasonló okokból szűkülhet a nyugdíjasok anyagi forrása is, hiszen sokuk korábban munkával is kiegészítette a jövedelmét, de tőlük is megváltak a pandémia idején. Eközben – a nyugdíjaskosár eltérő súlyai miatt – az időseket az átlagosnál jobban érintette az infláció is, az alapvető élelmiszerek és a gyógyszerek drágulása miatt. Igaz – tette hozzá Deszpot Károly –, ezt a kört az idei szokásos inflációkövető nyugdíjemelés, a tavalyi prémium várható pótlása és a februárban érkezett tizenharmadik nyugdíj első részlete idén részben kompenzálni fogja.
Azok közül, akiknek a jövedelme csökkent az elmúlt évben, a legtöbben (63 százalékban) a nem létfontosságú kiadásokat igyekeznek csökkenteni. A válaszadók több mint negyede keresett új, részmunkaidős állást. Különösen a 22 év alatti fiatalok körében volt jellemző pluszmunka vállalása, és érdekes módon a nyugdíjaskorúak is az átlag felett (27 százalék) kerestek állást. Figyelemre méltó, hogy a 37 év alattiak majdnem tizede válaszolta azt, hogy nőtt tavaly a megtakarított vagyona. Bár azok tudták növelni megtakarításaikat, akik a korábbinál óvatosabb gazdálkodással éltek, vagy pluszmunka vállalásával többet keresnek, jó eséllyel az is közrejátszik ebben, hogy a lezárások miatt a fogyasztási lehetőségek is beszűkültek. Ez köszön vissza abban is, hogy az aktív korban lévők esetében csak egy korosztályban (38–44 évesek között) nőtt számottevően a tartalékkal nem rendelkezők aránya.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.