Megtakarítás nélkül a fiatalok fele
A koronavírus-járvány hatásai eltérően érintik az egyes korcsoportokat – derül ki az Intrum európai fogyasztói fizetői felmérésének (ECPR) adataiból. A háztartások és a fogyasztók kiadásait, bevételeit, fizetési szokásait feltérképező anyag szerint Magyarországon a megkérdezettek kicsit több mint fele arról számolt be, hogy a járvány óta kevesebb pénzt tud félretenni, mint korábban. Ellenben azok aránya, akik saját bevallásuk szerint váratlan helyzet esetén kevesebb mint egy hónapra elegendő megtakarítással számolhatnak, csak minimálisan,
1 százalékkal, 37 százalékra emelkedett a tavalyi felmérés óta.
A felmérésből látható, hogy a fiatalok és a nyugdíjaskorúak pénzügyeit érintette a leginkább a koronavírus-válság az utolsó negyedévben. A 18–21 éves korosztályban 33-ról 42 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik nem rendelkeznek egy hónapnyi megtakarítással, s hasonlóan, messze az átlag fölé, 42 százalékra emelkedett ez az arány a nyugdíjaskorúak között is. Az életkor szerinti eltérések jól mutatják, hogy a válság elsősorban a munkanélküliség és az infláció emelkedése révén veszélyezteti a háztartások anyagi biztonságát
– mondta Deszpot Károly, az Intrum Magyarország értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója. A szakember szerint az előbbi a fiatalokat sújtja leginkább, hiszen a nehéz helyzetbe került munkáltatók hamarabb válnak meg a pályakezdőktől, mint a tapasztalt alkalmazottaktól. Hasonló okokból szűkülhet a nyugdíjasok anyagi forrása is, hiszen sokuk korábban munkával is kiegészítette a jövedelmét, de tőlük is megváltak a pandémia idején. Eközben – a nyugdíjaskosár eltérő súlyai miatt – az időseket az átlagosnál jobban érintette az infláció is, az alapvető élelmiszerek és a gyógyszerek drágulása miatt. Igaz – tette hozzá Deszpot Károly –, ezt a kört az idei szokásos inflációkövető nyugdíjemelés, a tavalyi prémium várható pótlása és a februárban érkezett tizenharmadik nyugdíj első részlete idén részben kompenzálni fogja.
Azok közül, akiknek a jövedelme csökkent az elmúlt évben, a legtöbben (63 százalékban) a nem létfontosságú kiadásokat igyekeznek csökkenteni. A válaszadók több mint negyede keresett új, részmunkaidős állást. Különösen a 22 év alatti fiatalok körében volt jellemző pluszmunka vállalása, és érdekes módon a nyugdíjaskorúak is az átlag felett (27 százalék) kerestek állást. Figyelemre méltó, hogy a 37 év alattiak majdnem tizede válaszolta azt, hogy nőtt tavaly a megtakarított vagyona. Bár azok tudták növelni megtakarításaikat, akik a korábbinál óvatosabb gazdálkodással éltek, vagy pluszmunka vállalásával többet keresnek, jó eséllyel az is közrejátszik ebben, hogy a lezárások miatt a fogyasztási lehetőségek is beszűkültek. Ez köszön vissza abban is, hogy az aktív korban lévők esetében csak egy korosztályban (38–44 évesek között) nőtt számottevően a tartalékkal nem rendelkezők aránya.
