Magyar gazdaság

Tapintható a bérfeszültség az állami vállalatoknál

Több tízezer munkavállaló vár az idei emelésre. Azokban a szektorokban alakulhatott ki bérfeszültség, amelyeket a válság kevésbé érintett.

Az állami és önkormányzati társaságoknál súlyos bérfeszültségek alakultak ki. Vagy el sem kezdődtek a tárgyalások, vagy ahol elindultak, alig várható emelés – mondta a Világgazdaságnak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Hozzátette: a korábban megkötött többéves bérmegállapodások a MÁV-nál és a Volánbusznál is lejártak, ráadásul – hívta fel a figyelmet a szakszervezeti vezető – az összeolvadás miatt még a bérrendezés is hátravan a Volán-társaságok eltérő bérszerkezete miatt. A kormány egyelőre a szakszervezetek és a munkavállalók türelmét kéri.

Azokban az iparágakban, amelyeket kevésbé érintett a válság, nem drámai a helyzet, ugyanazokkal a kihívásokkal küzdenek, mint korábban.

Jó esztergályosból és jó ácsból nem lett több

– mondta a Világgazdaságnak Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének társelnöke a versenyszférában tapasztalt bér- és sztrájkkövetelések kapcsán. Kordás László szintén azt emelte ki, hogy azokban a szektorokban alakulhatott ki bérfeszültség, amelyeket a válság kevésbé érintett.

Fotó: Rosta Tibor / MTI

Emlékeztetett, hogy

  • Makón a gumiipari beszállító Continental elvette a kollektív szerződésben foglalt juttatásokat, amelyeket később nem akart visszaadni, amikor beindult a termelés.
  • Gyöngyösön egy egészségügyi eszközöket gyártó cég nem akart bérfejlesztést adni a dolgozóknak az idén, annak ellenére, hogy a tavalyi éve kifejezetten sikeres volt.
  • Információink szerint legutóbb pedig Kalocsán hagytak fel egy napra a munkavégzéssel a város egyik legnagyobb foglalkoztatójának számító EMIKA dolgozói, mivel a cég idén nem emeli a kereseteket.

    Lakatos Péter az elmúlt hetek sztrájkköveteléseit nem tartja általános jelenségnek. Hangsúlyozta, sokszor személyes okokra is visszavezethető feszültségekről van szó a munkavállalók képviselői és a menedzsment között.

    Egyébként azért sem jellemző munkahelyi szinten kialakuló konfliktus a bérek miatt a magyar gazdaságban, mivel a dolgozók, ha elégedetlenek, a lábukkal szavaznak, a jól teljesítők iránt továbbra is van kereslet

    – nyomatékosította Lakatos Péter, aki egyben a Videoton társvezérigazgatója. Kordás László pedig rámutatott: számos iparágban tudtak kiharcolni magasabb fizetéseket, példaként említve, hogy a kereskedelemben 5 százalék fölötti béremelésekben tudtak megállapodni, a járműiparban pedig 10 százalék körüli bérnövekedés volt, sőt, volt, ahol többéves egyezséget is sikerült tető alá hozni.

    A szakszervezeti vezető az állami vállalatok kapcsán viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy

    a bértárgyalások a cafeteriakeretet is érintik, emiatt amíg nincs megállapodás, a dolgozók nem kapnak például Szép-kártyára sem utalásokat.

    Bár az állami társaságok húsvétig legalább a béren kívüli juttatásokról szeretnének egyezségre jutni, érdemi előrelépésre a következő hetekben sem lehet számítani – jelezte Kordás László.

    bérfeszültség Kordás László Magyar Szakszervezeti Szövetség állami vállalatok
    Kapcsolódó cikkek