Összességében minden szektorra negatívan hatott a gazdasági bizonytalanság, különböző mértékű értékcsökkenést okozva az ipari-logisztikai piac kivételével minden alszektorban – jelezte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója, Nagy Tamás a kereskedelmi ingatlanpiaci jelentés szerdai bemutatóján. Leszögezte:
Az utóbbiak viszont rugalmatlannak bizonyultak, a járvány betörése után a folyamatban lévő fejlesztéseket már csak lassítani lehetett, átütemezni csupán azokat, amelyek még tervezési szakaszban voltak.
A járvány a turizmust érintette a legsúlyosabban. Ez abból is visszatükröződik, hogy
a 2020 elején megépíteni tervezett hétezer szállodai szoba száma az év végére négyezerre redukálódott, továbbra is budapesti túlsúllyal.
Tavaly 70 százalékkal kevesebb volt a Budapesten eltöltött vendégéjszaka a külföldi turisták távolmaradása miatt, míg a vidéki szállodaipar kiesése 50 százalék körüli volt a belföldi keresletnek köszönhetően.
Tartós hatásokra lehet számítani az irodahasználati szokások változása miatt.
Heti egynapi otthoni munka is 20 százalékkal csökkenti az irodabérleti igényt, de mivel az előrejelzés szerint globálisan 4-6 százalékkal nő a szellemi foglalkozásúak száma, a jövőbeni kereslet fennmaradhat, még bővülhet is.
Viszont a következő egy-két évben tovább romolhat az irodapiac kihasználatlansági rátája az MNB szerint. A pandémia miatt 2020-ban 45 százalékkal esett az irodabérlők részéről a kereslet, döntően a home office miatt.
Még az idei első negyedévben is csaknem 50 százalékos a mínusz a harmadik járványhullám nyomán. Innen azonban az átoltottság növekedésével és a járvány remélt visszaszorulásával normalizálódhat a kereslet szintje – mondta Nagy Tamás.
Mindeközben tavaly 6 százalékkal, az idén és jövőre pedig 12 százalékkal bővül a kínálat. A már zajló fejlesztések átlagos előbérleti aránya 44 százalékos. Az új projektek hitelezésénél a bankok a korábbi 30 százalék helyett már 50 százalék fölötti előértékesítettségi szintet várnak el.
Nagy kérdés volt a bérleti díj, a bérlők fizetőképessége, de egyedül a kiskereskedelemben volt két számjegyű a csökkenés, máshol szinten maradtak a díjak.
Az értékváltozás a hozamok szerény esésében is visszaköszönt. A fejlesztések és a befektetések finanszírozását a hitelmoratórium nagyban segítette és életben tartotta. Különösen magas, 77-78 százalékos arányt a szállodai szektorban látni, a moratórium kifutásával pedig már azonosítottak sérülékenységeket is a piacon.
A piaci szereplők csak az év végétől várják a befektetői aktivitás növekedését.
A Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület tagjai az ipari-logisztikai fejlesztések térhódítására számítanak, az elmúlt évek erős irodafejlesztési aktivitásában pedig mérséklődést feltételeznek.
A nemrég még rekordmértékben bővülő, kétmilliárd eurót közelítő éves tranzakciós értéktől több mint 40 százalékkal elmaradt a tavalyi. A csökkenésnek főleg fizikai okai és korlátai voltak, a határzárak miatt több százmillió euró értékű megállapodás tolódott át erre az évre. Az idei első negyedév is szolidan indult, 200 millió euró értékben vásároltak kizárólag magyarországi befektetők irodaházat. Az idei tranzakciók értéke várhatóan nem haladja még meg a tavalyit.
