Tavaly is a budapesti munkavállalók keresték a legtöbbet. A fővárosi nettó átlagkereset 334 228 forint, míg az ország egyik legszegényebb megyéjének számító Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mindössze 184 238 forint volt. Budapesten kívül csak Győr-Moson-Sopron megyében haladta meg a nettó átlagbér a 268 405 forintos országos átlagot – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Fókuszban a megyék című elemzéséből.
A bruttó és a nettó átlagkeresetek országosan egyaránt 9,7 százalékkal emelkedtek egy év alatt. A növekedés mértéke Fejér megyében volt a legkisebb, 6,9 százalék, Tolnában pedig a legnagyobb, 13 százalék.
A koronavírus-járvány nyomán az állástalanok aránya a gazdaságilag aktív népességen belül 15 megyében és a fővárosban emelkedett, Vas megyében nem változott, és csak három megyében mérséklődött. A legnagyobb – 2,7, illetve 2,5 százalékpontos – növekedés Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt. A munkanélküliségi ráta országosan 1,4 és 8,8 százalék között szóródott. A legalacsonyabb (1,9 százalék vagy az alatti) Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron és Vas megyében, a legmagasabb (7,2 százalék vagy a feletti) Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt.
A KSH kiemeli: a járvány első hulláma után beindult a munkakeresés, így jelentősen nőtt a regisztrált álláskeresők száma. E bővülés a fővárosban december végén még alig veszített intenzitásából. Ezzel együtt a legnagyobb foglalkoztatási arány Budapesten (67,2 százalék), a legalacsonyabb Baranya megyében (55,5 százalék) volt. December végén a fővárosban 12 ezer betöltetlen álláshely volt, 22 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Tíz üres álláshelyre az országban itt jutott a legkevesebb, 23 álláskereső, ez 14-gyel több, mint 2019 decemberében. A Budapesten nyilvántartott állás nélküliek 64 százaléka nem kapott semmilyen pénzügyi ellátást (ez országosan a legnagyobb arány).
