A járvány hatására a kormányzati kiadások világszerte megemelkedtek, és ugyan az új költségeinek finanszírozása várhatóan alacsony marad, de a költségvetési egyensúlyt a következő években valahogy helyre kell állítani, és mivel továbbra is lesz mire költeni, a bevételeiket kell növelni valahogyan a kormányoknak
– írta az elemzés. Politikailag a könnyen járható út a társasági adók emelése lehetne, csakhogy ez elrettentheti a befektetőket, akik az adott ország helyett máshova települhetnek. Ezért a legtöbb fejlett ország várhatóan más utakat választ, például a tőkenyereség és az ingatlanok adóztatását, ami a növekvő társadalmi egyenlőtlenség problémáit is kezelheti.
Egy másik opció a környezetszennyező ágazatok keményebb adóztatása, ami a karbonsemlegességi célok elérését is megkönnyítheti és a politikusok népszerűségét is növelheti
– vélik az elemzői.
Ha a monetáris ösztönzést az inflációs félelmek miatt korán kezdik el visszavonni, akkor előfordulhat, hogy egyes országok adósságpályája aggodalmakat gerjeszt, megnehezítve a finanszírozást. A figyelem egyre erőteljesebben fordulhat az adósságfinanszírozás költségei felé
– óvtak a szakértők.
Az EIU szerint a pandémia utáni világban, amikor nehezebb lesz gazdasági növekedést elérni, egyre súlyosabb problémát okoz a fejlett országoknak a társadalmaik elöregedése és a népességfogyás. A kihívás kezelésére módszer lehet a növekvő bevándorlás, a munkaerőpiaci reformok, illetve a termelékenységet növelő kutatás és fejlesztés. Mindezek azonban magas politika árat követelhetnek.
A holnap gazdasági nyertesei azok az országok lehetnek, ahol a népesség nőni tud