„Nemcsak egy új park jött létre, hanem egyben Budapest legújabb rendezvényhelyszíne is. A terület alkalmas koncertek megrendezésére, óriáskivetítőkön nézhetünk meccseket, fesztiválokra is jöhetünk majd ide” – írta Facebook-oldalán Fürjes Balázs Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a Puskás Aréna Parkról.
Autómentesség
A napokban adták át a XIV. kerületi aréna melletti létesítményt, a több mint százezer négyzetméternyi fejlesztés első ütemét. A területen játszóteret, futókört, mászóparkot, pihenődombot, fitnesz- és street workout parkot, az extrém sport rajongóinak skate-parkot is kialakítottak.
Ezenkívül a stadion környezetében kézilabda-, görhoki-, minifutballpálya épült, valamint pingpongasztalok, teqball és kosárlabdapályák is várják majd a kikapcsolódókat.
Megmentették, felújították az ötvenes években kialakított Népstadion szoborgalériáját, a Dromoszt. A közeli BOK Sportcsarnok körüli terület is megújult. A Magyarország első fedett sportlétesítménye, az 1941-ben épített Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok előtti térség díszburkolatot kapott.
Nem messze innen, ugyancsak a XIV. kerületben nagy dolgok vannak készülőben. Szintén a kormány beruházása keretében
hamarosan autómentessé teszik a Városligetet, megszüntetik a Kós Károly sétány és az Állatkerti körút hatalmas átmenő forgalmát.
A Budapest Fejlesztési Központ (BFK) ugyanis közölte: aláírták a szerződést a Rákosrendező fölötti, Szegedi úti új híd tervezésére. Ez teszi majd lehetővé a park tehermentesítését. A BFK európai uniós, nyílt közbeszerzési felhívása január elején jelent meg az autómentes Városliget kialakításához szükséges közlekedési fejlesztések előkészítésére. A nyertes tervező a Speciálterv Kft. lett, a projekt értéke pedig mintegy 1,7 milliárd forint. A felüljáró Rákosrendezőnél a váci vasútvonal fölött ível majd át, az új vonal egészen a XIII. kerületi Béke térig vezet majd. A hídon lesz kerékpárút, járda és villamosközlekedés is.
Zugló és Angyalföld új összekötése tehermentesítheti a Hungária körutat és segítheti az M3-as autópályáról érkező forgalom elterelését a Városligettől.
A 3-as villamos vonalát a Nagy Lajos király útjáról egyenesen továbbvezetik majd a felüljárón át a Béke térre. Arról, hogy a villamos onnan pontosan merre, milyen viszonylatként közlekedik majd, a most induló tervezés folyamán, a Budapesti Közlekedési Központ bevonásával döntenek. A BFK szerint az új felüljáró lehetőséget biztosít Rákosrendező rozsdaövezetének a feltárására, a hatalmas kiterjedésű, jelenleg kihasználatlan barnamezős terület fejlesztésére is. A tervek lakó-, irodai és pihenési funkciók elhelyezéséről szólnak.
A zöld Budapest szempontjából ugyancsak fontos hír, hogy
kiírták a közbeszerzést a P+R-parkolóházak tervezésére a kisföldalatti Mexikói úti végállomásánál, ami 1500 autósnak nyújt majd lehetőséget tömegközlekedésre váltani az M3-as autópálya felől.
A tervek szerint két parkolóház épül majd, együttesen legalább 1500 férőhellyel. A BFK honlapja szerint az előzetes felmérések során több helyszínt is megvizsgáltak a Mexikói út térségében, s az derült ki, hogy két helyen érdemes parkolóházakat építeni. Az első a Kacsóh Pongrác út és a kisföldalatti-, illetve autóbusz-végállomás közötti, most is parkolóként használt terület – ide egy többemeletes, nagy kapacitású parkolóház kerül. A másik helyszín az autópálya-bevezető végcsomópontjának ágai között található, így ebbe a parkolóházba közvetlenül a csomópontból lehet majd behajtani. A létrehozandó épületek elhelyezkedésükből adódóan városkapu funkciót töltenek be, az építészeti arculat megfogalmazására a tervezés folyamán külön gondot kell fordítani.
Az előkészítés alatt lévő állami beruházások sokat javíthatnak a városrész életminőségén, de nagy hatással lehetnek az egész fővárosra is, hiszen csökkenthetik a belváros felé irányuló autóforgalmat.
Zsebparkok
A kormányzat nem csak a XIV. kerületre fókuszál, ugyanis több parkfejlesztésre készülnek.
Egyelőre „pilotprojektként” az V. kerületi Bástya utca 1–11. szám alatt épülhet az első budapesti „zsebpark”.
A belvárosi házfoghíjak beépítését több helyen is tervezi a BFK, ezzel a belső kerületek rekreációs lehetőségei nagymértékben javulhatnak.
A kabinet a következő hét évben összességében 500 ezer négyzetméternél nagyobb budapesti zöldfelület megújítását tervezi. Így 20 százalékkal nőne az egy lakosra jutó ilyen felület, és a teljes budapesti zöldterület 16 százaléka újulna meg.
Az elmúlt években a Normafa és a Margitsziget is „vérfrissítésen” esett át, folyamatban van a Városliget parkrészének a fejlesztése. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem campusának a kialakítása is része a zöldprogramnak, hiszen a felsőoktatási beruházáshoz szervesen kapcsolódott az Orczy-kert megújítása. A VIII. kerület szívében egy új kerületi központ alakult így ki, amely nagy hatással volt a városrész életére, rendezettségére, parkosítására.
Ugyancsak az egyetemi campusfejlesztés keretében újult meg teljes egészében a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem központja és zöldfelülete. S szintén a város „zöldesítésének” a része a tavaly átadott Millenáris Széllkapu, amelyet az egykori Ganz-gyár és a volt Ipari Minisztérium helyén alakítottak ki.
A BFK elképzelései szerint
kitiltanák a szennyező és a forgalmat lassító turistabuszokat a Gellért-hegyről, megújulna a park, továbbá megépülhetne a sikló a Tabán és a Citadella között.
A legfrissebb hírek arról szólnak, hogy ez kevesebb mint másfél év alatt megvalósulhat; a felvonó teljes egészében képes lesz kiváltani a turistabusz-forgalmat, jelentősen javítva a városrész élhetőségét és környezeti mutatóit. A Városmajor fejlesztése is terítéken van: a parkban most megtalálható létesítményeket a Csaba utcai bejárattól nézve a terület „hátsó részén” helyezik el. Ide kerülhet majd a Városmajori Gimnázium és a Kós Károly Általános Iskola diákjai által használt sportközpont, s megépül egy új szabadtéri színpad is a parkban. Az MTK-nak a területen lévő sportpályáit, -csarnokait az állam megvásárolja. A sportegyesület Sándor Károly Labdarúgó Akadémiája és a Brüll Alfréd Akadémia új központja is a Józsefvárosba költözik, nemsokára indulhat a jelenlegi rozsdaövezet (az egykori pályaudvar és a volt Taurus-gyár területe – a szerk.) fejlesztése. Egyébként ez is parkosított rész lesz.
A tervek szerint az innen nem messze eső – bár már az FTC vonzáskörzetéhez tartozó – Népligetet is fejleszteni kívánja a Fővárosi Önkormányzat és a kormány.
Csepel és a Hajógyári
Észak-Csepelnek és a III. kerületnek azon kívül, hogy Budapest részeit képezik, nem sok közük van egymáshoz. A Duna viszont e területek fontos, kiemelt része, és az is hasonlóvá teszi a két helyszínt, hogy politikai csatározások övezik a fejlesztésüket.
Észak-Csepelen a mostani rozsdaövezet, az elhagyatott, szemetes rész helyén új közpark épül majd, a közbeszerzést januárban írta ki a BFK.
Természetesen nem ebből a konkrét parkfejlesztésből, hanem a Déli Városkapu projektből, a kínai Fudan Egyetem budapesti campusának a létesítéséből lett botrány, ennek árnyéka vetül rá a túlpartra tervezett új parkra. A három városmajornyi területen többek között gyalog- és kerékpárutak, sétányok, ösvények, védett, fás ligetek, közösségi sportpályák, kültéri fitneszeszközök, mászófalak létesülnek. A hamarosan eredményhirdetéssel záruló pályázatban az indulóknak kerékpáros- és gyalogoshidakat is kell építeniük a ferencvárosi partszakasz, azaz Diákváros felé.
Az innen jó néhány kilométerre eső Hajógyári-szigetet is új hidak kötik majd össze Óbudával. Ennek az elképzelésnek a részleteit a volt óbudai polgármester, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke, Bús Balázs jelentette be a közösségi oldalán. Ezek szerint
elindult a közbeszerzés a régi és rossz állapotú hidak, a K és a H kicserélésére.
Utóbbi fejlesztésével a Fő téren lévő Zichy-kastély mint a kulturális negyed kapuja kétszintű gyalogoshíddal kapcsolódik össze a jövőben a Hajógyári-sziget központi területével, így a Fő és a Szentlélek térről is könnyen elérhetővé válnak a kulturális negyed galériái, próbatermei, koncerthelyszínei, valamint a jövőbeli éttermek, kávézók. A kulturális centrum a sziget déli részén, az egykori szórakozóhelyeknek is otthont ingatlanokban jöhet létre Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, miniszteri biztos koordinálásával. Az ingatlanok hasznosítása, a projekt döntés-előkészítési státuszban van.
