Az idén 7,7 százalékkal nőhet a bruttó hazai termék (GDP) Magyarországon, amit jövőre 7 százalékos bővülés követhet – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a hitelintézet negyedéves sajtótájékoztatóján. A visegrádi országok között az egyik legmagasabbak a magyar GDP-várakozások – tette hozzá az elemző. A Századvég friss, negyedéves makrogazdasági prognózisa 5,8 százalékos gazdasági növekedést jelez 2021-re, amit jövőre 4,7 százalékos bővülés követhet.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt héten publikált Inflációs jelentésében a korábbi, 4-6 százalékos sávból felfelé 6,2 százalékra módosította az idei várakozását. A Pénzügyminisztérium (PM) hivatalos előrejelzése továbbra is a konvergencia-programban szereplő 4,3 százalékos GDP-növekedés, azonban lapunk információi szerint 5,5 százalék feletti bővüléssel kalkulálnak a pénzügyi tárcánál.
Az EU-ban egyenlőtlen a kilábalás, főleg a turizmusra támaszkodó országokban láthatóak felpattanás jelei, a folyamat a következő negyedévekben erős maradhat – mutatott rá Suppan Gergely. A szolgáltatások ágazatainál jelentős az eltérés, az infokommunikációban 9 százalék körüli volt a növekedés Magyarországon, míg a szállítás-raktározás 15 százalékkal, a művészet-szórakozás 10,5 százalékkal esett vissza az idei első negyedévben 2019 október-decemberéhez képest. Az ipar 58,8 százalékos felpattanása negatív meglepetés volt áprilisban – hangsúlyozta az elemző. A következő években hegymenet várható a szektorban, az akkumulátorgyárak épülnek, sok beruházás folyik, amik termőre fordulnak, egyedül a chiphiány okozhat gondot, 2021-ben 16,2 százalékkal nőhet a termelés. Suppan Gergely hozzáfűzte:
a magyar ipar magasabbról, de nagyobbat zuhant 2015-ös alapon számolva, mint a német, viszont a visszapattanás is erőteljesebb volt.
A kereskedelemnek lökést adhat, amikor a nemzetközi turizmus felfut Magyarországon, a teljes forgalom 7 százalékát adták a válság előtt, az ágazattól idén 3,7 százalékos bővülést várható. A második vírushullám sokkal kevésbé érintette a vendéglátást, mint az első, a gyári és iskolai menzák működtek és a házhozszállítás is folyamatos volt, az előzetes pénztárforgalmi adatok nagyon nagy felpattanást vetítenek előre. A Takarékbank szakembere az építőiparban a nagy megrendelésállománynak és az otthonteremtési támogatásoknak köszönhetően növekedést prognosztizál, a várakozásnak a nagyberuházások adhatnak támaszt, az ágazat 11,5 százalékkal múlhatja felül a tavalyi teljesítményét.
A beruházások bővülését idén 7,2, jövőre pedig 8,3 százalékosra becsüli a Századvég, amiben a 2020-as gyengébb bázisidőszaki adat mellett jelentős szerepet játszanak az állami – részben uniós, részben saját forrásokból biztosított – beruházások. A forrásbőség az árak további érdemi emelkedését okozhatja. Suppan Gergely rámutatott:
a fejlesztések már elérték a 2019 végi szintet, a beruházási ráta idén a tavalyi, 27,5 százalék körül alakulhat, jövőre viszont 28 százalék fölé emelkedhet, a szektor 2021-ben 7,2 százalékkal, jövőre 9,6 százalékkal bővülhet.
Az és az egyaránt jelentősen nőhet, az év első felében folyamatosan javulhat a külkereskedelmi egyenleg, a második félévben viszont a beruházások és a fogyasztás importigénye miatt enyhén romolhat az aktívum. A Takarékbank szakértője szerint a tavalyi 5,8 milliárd eurós többlet 2021-ben 7 milliárd euróra hízhat. A Századvég elemzése alapján a az export idén 11,9, míg az import 9,7 százalékkal nőhet, míg jövőre a bővülés rendre 6,3, illetve 5,7 százalék lehet. Az export növekedésében nagy szerepe van a nagy mennyiségben folyó beruházások termőre fordulásának.
A a koronavírus nyomán kismértékben nőtt, ám a gazdaság újraindulásával, a korlátozások enyhítésével a munkahelyek jelentős része is újranyitott, így a foglalkoztatás ismét bővül – hívta fel a figyelmet a Századvég elemzése. A munkanélküliségi ráta jövőre ismét 4 százalék alatt mérséklődhet.
Több ágazatban – például ipar, építőipar, oktatás, egészségügy – ismét munkaerőhiány alakult ki, és várhatóan nagy kereslet lesz a szakképzett munkaerőre.
A dokumentum hangsúlyozta: a szűkös munkaerőkínálat és az állami bérrendezések eredményeként a béremelkedés 2022-ben ismét kétszámjegyű lehet, ehhez azonban az államnak a még szükséges bérrendezéseket el kell végeznie az érintett területeken. Suppan Gergely az idei második félévben már újra munkaerőhiánnyal kalkulál, a munkanélküliség 3,7 százalékra csökkenhet, ami gyorsíthatja a bérnövekedést. Míg a korlátozásoktól nem érintett ágazatokban továbbra is fennmaradt az erőteljes bérdinamika, az érintett ágazatokban visszaesés látszik. Az elemző emlékeztetett: tavaly 6,2 százalékkal nőttek a reálbérek, a bővülés idén 4,3 százalékra lassulhat.
Fordult a monetáris politika
Az átmeneti-tartós vita nem fekete-fehér, lesznek termékek, amiknek visszatér az ára a korábbi szintre, de olyan is lesz, ami tartósan gyors ütemben drágul – mutatott rá Suppan Gergely. A kamatemelés nem a múltbeli helyzetre válaszol hanem a következő időszak folyamataira ad választ. Az 5,1 százalékos javát az olajárak alacsony bázisa és a dohánytermékek jövedéki adóemelése okozta, júniusban az olajár bázisa már felpattan - az MNB-nek erre önmagában nem kellett volna reagálnia. A nyersanyagok többségének drágulása viszont beépül az árakba. Idén 4,2 százalék lehet az infláció, jövőre visszatérhet a 2-4 százalékos jegybanki célsávba, 2022-ben 3,2 százalék lehet a fogyasztói árindex. A Takarékbank szakértője arra számít, hogy a következő három hónapban 15-15 bázispontos emelés várható, illetve további egy alkalommal nőhet az alapkamat 15 bázisponttal 2021-ben, év végére 1,5 százalékra nőhet az irányadó ráta. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője enyhébb árnyomással kalkulál, 2021-ben 3,9 százalék lehet a drágulás üteme, ami jövőre 3,5 százalékra mérséklődik. Az idén a bázishatások, az élelmiszerárak emelkedése, a forint korábbi gyengülése és az expanzív fiskális politika miatt alakulhat az MNB célsávjának teteje közelében az infláció. A szakértő szerint a jegybanki szigorítások fékezhetik a pénzromlást.
Képalá: Az infokommunikációs ágazat 9,2 százalékkal nőtt a válság alatt.
