Az elszálló építőanyagárak kapcsán többször szóba kerültek az általános drágulási hullámot meglovagolni akaró gyártók és szállítók, köztük mindenek előtt azok, akiknek önköltsége nem indokolná a bejelentett áremeléseket. A világpiacon a fa, az acél és egyes műanyagipari alapanyagok ára szökött az égbe, a végtermékek árát a beépített mennyiség arányában emelve, a régió és az unió más országaiban hasonló mértékben.
A három hazai cementgyár esetében is jelentősen nőtt az alapvető, a termék előállításához szükséges nyersanyagok ára.
A helyzet esetükben bonyolult, ősszel indult és jelenleg is folyamatban van a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárása a hazai cementpiac három legjelentősebb szereplőjével szemben gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmának feltételezett megsértése miatt. A vizsgálat alá került gyártókat is magában foglaló Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség (CeMBeton) elnöke, a Duna-Dráva Cement Kft. elnök-vezérigazgatója ezért konkrét árakról és árváltozásokról nem nyilatkozhat, miután a piaci verseny szabályozása okán a CeMBeton semmilyen gazdasági, gyártási, piaci információkat sem gyűjthet a szereplőkről.
A KSH adataiból és a Magyar Építők építőipari szaklap gyűjtéséből származó információkból azonban kitűnik, hogy öt év alatt, azaz 2016 óta egy köbméter cement ára 18 200 forintról 24 290 forintra, átlagosan 6090 forinttal emelkedett, ami 33 százalékos drágulás az időszak során, ami jóval alatta marad a lakásárak átlagos növekedésének.
Míg 2016 tavaszán 556 ezer forint volt egy négyzetméter új építésű lakás eladási ára, most 988 ezer forint Budapesten.
Ebből mindössze 1400 forint köthető a cement drágulásához Szarkándi János elmondása szerint. A CeMBeton elnöke rámutatott: Magyarországon jellemzően 90 négyzetméter körül mozog egy új építésű lakóegység átlagos alapterülete, ami lehet kertes ház, vagy társasházi lakás is, de megépítéséhez egyaránt mintegy 20 tonna cementet használnak fel, a járdát a kerítést is beleértve.
Megreccsent a deszkapiac, de még mindig meredek az árazás
A fürészáruk kurzusa továbbra is historikus szinteken mozog, a szezonálisan jellemzőnek két-háromszorosa a mostani árazás.
A cementszükséglet volumenét az árnövekedés összegével megszorozva kiderül, hogy lakóegységenként 121 ezer forinttal nőtt a cementköltség 2016 óta. Vagyis – szögezte le Szarkándi János – hiába a legtöbb „építés alapja” a cement-beton, nem lehet a cementipar számlájára írni az általános és jelentős építési költség növekedést, az új lakásárak megugrása sem emiatt történt.
Magyarországon jelentős mennyiségű importcement kerül forgalomba, a statisztikákban szereplő 1,5 millió tonnás éves behozatali volumen alapján a hazai szükséglet felét határ közeli, ukrán, szlovák, osztrák és horvát gyárakból elégítik ki.
A cement gyártása nagy energiafelhasználással történik, az energiaköltségek jelentősen növekedtek az elmúlt időszakban a szállításé mellett. Ráadásul a cementipar jelentős szén-dioxid kibocsátó, ezért a kvótavásárlás egyre nagyobb költséggel jár. A szén-dioxid kibocsátási kvóta egy év alatt 22-24 euróról 54 euróra nőtt tonnánként, noha korábban még 2-4 euró között mozgott – sorolta az önköltséget jelentősen növelő tételeket Szarkándi János.
A szén-dioxid kibocsátás kétharmada a technológiai folyamatból származik, amely nem csökkenthető, a hőkezeléshez használt fosszilis tüzelőanyagokat környezetvédelmi, gazdasági szempontok alapján egyaránt egyre nagyobb arányban hulladékból készült alternatív tüzelőanyagokkal helyettesítik, ami a rezsit és a szén-dioxid kibocsátást is mérsékli – mondta.
