Ennek jegyében a döntéshozók azt akarják elérni, hogy 2030-ra a magyar ipar már évi csaknem 25 ezer tonnányi, zöld-, valamint egyéb karbonszegény technológiával megtermelt hidrogént tudjon felhasználni – írja a Figyelő.

Ma világszerte, így Magyarországon is földgázból állítják elő a hidrogén nagy részét,

ami évi 70-100 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást eredményez globálisan.

A cél az, hogy ez fokozatosan megszűnjön, így pedig a hidrogénfelhasználó iparágak is automatikusan zöldülhetnének – adott betekintést a periódusos rendszer első és legkönnyebb kémiai elemének a termelését övező környezetvédelmi problémákba Toldi Ottó. A Klímapolitikai Intézet kutatási vezetőjétől megtudtuk: jelenleg hazánkban évi mintegy 160 ezer tonna hidrogént állítanak elő, most még teljesen fosszilis alapon, a földgáz gőzreformálásával. Ennek kétharmadát az ammóniagyártás, a fennmaradó részét pedig a kőolaj-finomítás és a vegyipar veszi igénybe.

Forrás: Getty Images

A stratégiai cél – vázolta a szakember –, hogy

a 160 ezer tonnás mennyiség körülbelül húsz százalékát egy évtized múlva már kis karbonlábnyomú eljárással termeljék meg.

Ez egyrészt nagyságrendileg 20 ezer tonnányi úgynevezett kékhidrogént jelentene, amely ugyanúgy földgázalapú, de a képződő káros, üvegházhatású gázokat leválasztják, majd eltárolják vagy újrahasznosítják. További több ezer tonnányi pedig teljesen „zöld” hidrogén lenne, amelyet vagy atomerőműben – százszázalékosan karbonsemleges módon –, vagy megújuló energiaforrások igénybevételével állítanának elő.

Magyarországon a hidrogén-előállítás átalakulásának köszönhetően

az elsők között az említett ammónia- és kőolajtermék-gyártás, valamint a vegyipar válhatna környezetbarátabb szektorrá.

De fontos szerepe lehet ennek az univerzális energiahordozónak a napelemekkel megtermelt fölös villamos energia raktározásában is, mert bizonyos technológiával erre szintén alkalmas. A gázfűtés karbonkibocsátása pedig szintén csökkenthető, ha egy szenet nem tartalmazó energiahordozót, jelesül hidrogént keverünk a földgázba – hozott különféle példákat az alkalmazásra Toldi Ottó.

A távolabbi cél az, hogy 2040-re a szürke-, vagyis a fosszilisalapú hidrogén teljesen kikerüljön a rendszerből, a felhasználók között pedig jelenjen meg a vaskohászat és a cementgyártás. 2050-ben pedig – amikorra hazánk maximális klímasemlegességet vállalt – már teljesen környezetbarát lenne az egész szisztéma, és az acélipar is az „ügyfelek” között lenne.

További részletek a Figyelő legfrissebb számában.