Késői stádiumban kerülnek a rákbetegek orvoshoz
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz egészségügyi kiadások 80 százalékát Magyarországon a három legnagyobb volumenű szolgáltatástípusra fordítják: a harmadát a gyógyító és rehabilitációs fekvőbeteg és egynapos ellátásra, a negyedét a gyógyszerekre, a 23 százalékát pedig a járóbeteg-ellátásra.
A legnagyobb tétel 90 százalékát kormányzati alrendszerek fedezik, a gyógyszerek közel felét, és a járóbeteg-ellátás négytizedét viszont a háztartások közvetlenül finanszírozzák.
A daganatos betegek ellátása a koronavírus-járvány idején is megfelelő ütemben zajlott az Országos Onkológiai Intézet közlése szerint, a kúraszerű ellátásban a várakozási idő még csökkent is. Minden páciens a kezelését két héten belül megkezdték. A járóbeteg-forgalom és a fekvőbetegek száma júniusra 10 százalékkal nőtt, a műtétek száma az előre tervezett műtétek engedélyezése miatt pedig 25 százalékkal emelkedett.
A pandémia a mellrákos betegek korai stádiumban történő diagnosztizálását is jelentősen befolyásolta. Sokszor egymásnak ellentmondó információk jelentek meg, hogy működnek-e a mammográfiai szűrések vagy éppen leálltak
– mondta a VG-nek Kalóné Tóth Krisztina, az Egészség Hídja - Összefogás a mellrák ellen Egyesület alelnöke. Magyarországon évente 9,5 ezer új mellrákos beteget diagnosztizálnak, és eddig is jellemzően késői stádiumban kerültek orvoshoz a nők. A kezelések menetében az alelnök szerint a sugárterápia a szűk keresztmetszet, a gépek túlterheltek vagy régiek. A betegek megfelelő terápiájának összeállításához szükséges onkológiai csapatok sem mindenhol állnak rendelkezésre, különösen vidéken nem. A mellrákos nők jellemzően hozzájutnak a minőségi ellátáshoz, a gyógyszerek elérhetők és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő is jelentősen támogatja a terápiát.
A rosszindulatú daganatos betegek száma 2011 óta 50 százalékkal nőtt Magyarországon.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2019-ben már 401 ezer főt tartottak nyilván ilyen betegséggel. A legfiatalabb felnőttek között minden ötszázadik, a 35–44 évesek korcsoportjában minden századik, majd meredek emelkedés után a 75 éves és annál idősebbek körében már közel minden hatodik ember érintett. Összességében a felnőtt lakosság öt százaléka szenved rosszindulatú daganatos betegségtől. Szakemberek szerint kérdés, hogy a járvány miatt hogyan alakulnak a frissebb rákstatisztikai adatok.
Bár a statisztikai hivatal adatai szerint 2014-2019 között emlőszűrés szempontjából Magyarország az átszűrtebb uniós országok közé tartozott, de míg 2014-ben az érintett korosztály 66 százaléka, 2019-ben már csak 62 százaléka ment el mammográfiára. A V4-ek között csak Csehországban magasabb a két éven belül az e vizsgálaton részt vettek aránya a 45–64 éves nők között, eléri a 80 százalékot.
