Májusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 5,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben 9,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakihoz viszonyítva – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
Mint írják, a bázishatás – tavaly májusban az üzletbezárások fokozatos kivezetése – jellemzően a nem élelmiszer-kiskereskedelmet érintette. Az eladások volumene a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 60 százalékkal, a használtcikk-üzletekben 48 százalékkal, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 17 százalékkal, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 13 százalékkal, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 3,3 százalékkal nőtt. A forgalom volumene csökkent a bútor-, műszakicikk-üzletekben (21 százalék).
Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1146 milliárd forint volt. A volumen 47 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 38 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 15 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Az év első öt hónapjában a kiskereskedelem forgalom 1,2 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 0,3, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 3,1, az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,6 szzalékkal nőtt az értékesítés volumene.
Annak ellenére, hogy a KSH közel 6 százalékos növekedésről számolt be a kiskereskedelmi forgalom volumenében éves alapon 2021 májusában, az adat továbbra is csalódást keltő
– fűzte hozzá kommentárjában Virovácz Péter. Az ING elemzője hozzátette, hogy havi alapon (a szezonális és naptárhatással igazított adatokból számítva) ugyanis az áprilisi visszaesés után is csupán szűk 0,1 százalékkal bővült a kiskereskedelem forgalmának volumene. Összességében tehát a 6 százalék körüli év/év kiskereskedelmi bővülés a tavaly májusi alacsony bázis következménye. Annak ellenére, hogy idén április-májusban már javában zajlott a gazdaság nyitása és a járványügyi korlátozások enyhítése, ez érdemi javulást nem hozott a kiskereskedelem számára. Ugyanakkor azt is érdemes hozzá tenni, hogy az újranyitás elsősorban a szolgáltatószektor számára jelenthet hatalmas lökést, és a kiskereskedelmi adatok ezt a szektort nem veszik számításba.
Az éves bázisú adatok részleteit nézve mindenhol lassulás látható. Az élelmiszer kiskereskedelem mutatkozik a legstabilabbnak. Ezzel szemben a nem élelmiszer kiskereskedelem forgalma szűk 9 százalékkal tudott bővülni év/év alapon. Ez a tavalyi alacsony bázis mellett meglehetősen gyengének tekinthető. Ezt egyrészt az árak emelkedése okozhatja, ami elriasztja a vevőket a drágább, tartós fogyasztási cikkek vásárlásától. Másrészt pedig az otthoni munkavégzés fokozatos csökkentése is mérsékli a vásárlási lázat. Mindeközben azért a vállalatok jelentős része fenntartja a hibrid rendszert a munkavégzés tekintetében, vagyis a vírus előtti korszakhoz képest tartósan magasabban alakulhat az otthoni munkavégzés aránya a ledolgozott munkaórákon belül. Mindez pedig átalakítja az üzemanyag kiskereskedelmet is. Talán ennek is köszönhető, hogy az újranyitás ellenére az üzemanyag kiskereskedelemben csupán 9,7 százalékos év/év növekedést regisztrált a KSH
– részletezte Virovácz Péter.
