Nagy lehetőség előtt áll a magyar divatipar, a járvány hatására sok nagy nemzetközi márka dönt úgy, hogy ázsiai gyártói központját visszahozza Európába. Emiatt éles verseny alakult ki a kelet-közép-európai régióban, amelyben Magyarország is jelentős kihívó
– mondta a VG-nek Bata-Jakab Zsófia, a Magyar Divat és Design Ügynökség (MDDÜ) vezérigazgatója. Ez a nemzetközi átrendeződés nagy lehetőség a magyar ipar számára, ugyanakkor fel kell zárkózni az igényekhez, hiszen olyan nagy gyártókkal kell versenyezni, amelyek jelentős fejlesztéseket hajtottak végre korábban.
A Bata-Jakab Zsófiával korábban készült podcastunkat ITT hallgathatja meg!
A legnagyobb versenytárs Románia és Lengyelország. Ennek felismerése miatt indult tavaly egy, többek között a hazai gyártók újraindulását támogató pályázat, amely abban is segíti a cégeket, hogy minél hatékonyabban tudjanak rácsatlakozni az európai átrendeződésre.
A magyar ágazat rendelkezik olyan kapacitással, amely képes kiszolgálni a nagy márkák igényeit. Az MDDÜ és a HEPA (Nemzeti Exportfejlesztési Ügynökség) közösen indított programot az Exportfejlesztési Akadémián keresztül, hogy felkészítsék a ruhagyártókat a nemzetközi tárgyalásokra.
Nagyjából 10-15 nagy ruhaipari gyár van Magyarországon, de közben számos kisebb, 50 fő alatti, zömében családi varroda működik. Történt már több ágazaton belüli példaértékű összefogás, amikor a hazai gyártók összeálltak egy megrendelés miatt. Az MDDÜ vezérigazgatója szerint hosszú távon ez lesz a járható út, vagyis szükség van a kisebb családi vállalkozások hatékony összefogására és a nagyobb gyárakkal való együttműködésére, hogy megfelelő kapacitás jöjjön létre.
Magyarországon nincsenek olyan távolságbeli akadályok, amelyek ellehetetlenítenék az összefogást. Magyarországnak minden adottsága – földrajzi, logisztikai tulajdonságai is – megvan ahhoz, hogy textil- és könnyűipari nagyhatalommá váljon, ráadásul az ehhez szükséges szaktudás is helyben van
– emelte ki Bata-Jakab Zsófia.
Ezeket a célokat szolgálja a július elején elkészült Nemzeti divatipari stratégia is, amely egy iránymutató, átfogó iparági dokumentum. A kreatívipar a nemzetközi gazdasági életben is egyre nagyobb szerephez jut, amit az 2021–27-es pénzügyi terve is tükröz. Ez is indokolta a stratégia létrehozását, másrészt a magyar gazdaság számára is nagy potenciállal rendelkezik annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben háttérbe szorult, és jelentősen romlott az ágazat presztízse. Az iparág nagyjából 12 ezer cége több mint 70 ezer embert foglalkoztat, és a termékeknek körülbelül a 80 százalékát exportálják. A szektor növekedését mutatja, hogy az elmúlt tíz évben a textil- és ruházati szektor belföldi árbevétele több mint 40 százalékkal bővült.
Hosszú távú tervezésre van szükség ahhoz, hogy jelentős, minden szereplőt érintő fejlődés menjen végbe. Az egyik kulcsfeladat a divatipari szakképzést újra vonzóvá tenni, illetve olyan támogatási rendszerre van szükség, amely az egész ökoszisztéma fejlesztésére teret ad. A szektor fejlesztése várhatóan a 2021–27-es időszakban is előtérben lesz. Az ügynökség szeretné elérni, hogy a dolgozók képzésére, a szakoktatásban való részvételre és a munkakörnyezet javítására is kapjanak támogatást a gyárak. Továbbá fenntarthatósági lépésekre is szükség lesz, ugyanis 2025-ig az uniós előírás szerint minden országnak meg kell oldania az anyag- és textilhulladék-gazdálkodását.
Az MDDÜ jelenleg az őszi programjait készíti elő, amelyek azt a célt szolgálják, hogy Budapest divat- és dizájnipari régiós központtá váljon, hogy a tehetséges hazai és regionális tervezők a magyar fővárosban mutassák be kollekcióikat, és a világ vezető szakemberei itt fedezhessék fel a jövő nagy neveit.
