Nem változtat szigorú monetáris politikáján a Magyar Nemzeti Bank (MNB)
– így látják a VG-nek nyilatkozó elemzők a jövő heti kamatdöntés előtt a helyzetet. A jegybank monetáris tanácsa augusztus 24-én ül össze ismét, hogy az alapkamat mértékéről határozzon. Az elemzők többsége biztos benne, hogy folytatódik a júniusban kezdett kamatemelési ciklus, már csak az a kérdés, hogy pontosan mennyivel emel az MNB.
A nyári inflációs nyomás okán már kétszer is emelték a jegybanki alapkamatot 30 bázisponttal, júniusban 0,90, július végén pedig 1,2 százalékra. Az utóbbi esetében a döntés egyöntetű volt a monetáris tanács közleménye szerint: az árstabilitás biztosítása, a másodkörös inflációs hatások megelőzése és az inflációs várakozások horgonyzása céljából tartották indokoltnak a kamatemelési ciklus határozott lépéssel történő folytatását.
Azóta a forint valamelyest erősödött az euróval szemben, a 360 feletti jegyzésről elmozdult a 350–353 közötti szintre, júliusban pedig az is lassult valamelyest. Az elemzők szerint azonban ez csak átmeneti, az ősszel már ismét nőhetnek a fogyasztói árak.
Bár a júliusi adat lassulást jelez, az inflációs nyomás nem szűnt meg, ezért a jegybank feltehetően folytatja szigorú monetáris politikáját a vártnál nagyobb mellett, és augusztusban 30 bázisponttal, 1,5 százalékra emeli az alapkamatot – mondta a VG-nek Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Szerinte az emelések először szeptemberben lassulhatnak. Akkor érkezik meg az MNB saját inflációs jelentése, amelynek ismeretében elképzelhető, hogy már csak 15 bázisponttal emel. A forintnál egyébként a kereskedők már beárazhatták az augusztusi növelést, azaz az árfolyamokra nem lesz jelentős hatással, a forint tarthatja a 350 körüli jegyzést az euróval szemben.
Az augusztusi emelést egyértelműen beígérték a legutóbbi kamatdöntéskor, azaz ezúttal is 30 bázispontos emelés várható. Ezzel az alapkamat és az irányadó egyhetes is 1,5 százalékra nőhet
– nyilatkozott a VG-nek Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Igaz, hogy a vártnál kisebb lett az infláció, de ősszel ismét emelkedni fog. Szeptemberben újabb kamatemelés várható, amely szintén 30, esetleg 25 bázispontos lehet. Októberben tetőzhet, az év végére pedig valahol 2 százalék körül alakulhat az alapkamat. Az emelés azért is fontos, mert erősíteni kellene a forinton, amely a nemzetközi hatások (például az uniós források körüli viták) miatt egyelőre nagyon együtt mozog a régiós devizákkal. Pedig Csehországon kívül máshol nincs kamatemelési ciklus, úgyhogy a forint – figyelembe véve a robusztus GDP-növekedést – akár el is léphetne a régiótól erősödésben – véli az elemző.
Hasonlóképp látja Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is, aki szerint az augusztusi kamatdöntő ülésen újabb 30 bázispontos kamatemelésre van kilátás. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője szerint az is elképzelhető, hogy kihagy egy hónapot az MNB. Míg az előző hónapokban biztosra lehetett venni az emelés tényét, és csak a mértéke volt kérdéses, most inkább az a kérdés, hogy lesz-e további emelés. „Arra számítunk, hogy augusztusban a monetáris kondíciók nem változnak tovább – mondta a VG-nek Regős Gábor –, viszont az MNB erős üzenetben jelzi majd a várható további emeléseket, illetve hangsúlyozza a szeptemberi inflációs jelentés megjelenését mint fő döntési tényezőt. Ezt támasztja alá az is, hogy júliusban az infláció némileg mérséklődött, és a forint bár gyenge, de viszonylag stabil, tehát enyhült az azonnali lépéskényszer.”
