A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), valamint a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) együttműködésével tovább fejlődhet a hazai energiahatékonysági kötelezettségi rendszer – jelentette be Horváth Péter János, a MEKH elnöke, aki kedden a rendszer új elemeinek elkészítéséről írt alá szerződést Wagner Ernővel, a Magyar Mérnöki Kamara elnökével.
A hivatal ennek kapcsán kiadott közleménye kiemeli, hogy az új Nemzeti energiastratégiában és a Nemzeti energia- és klímatervben Magyarország vállalta, hogy
az ország végsőenergia-felhasználása 2030-ban nem haladja meg a 2005-ös értéket.
A 2021-től 2030 végéig tartó időszakra vállalt kötelezettség évi 7 petajoule (PJ) új megtakarítás kitűzésével érhető el. Ezt segíti az idén januártól hatályos energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR). A rendszer lényege, hogy a kötelezettek, azaz a villamosenergia- és földgáz-kiskereskedelmi és egyetemes szolgáltatói engedélyesek, továbbá a közlekedési célú üzemanyagot értékesítő vállalkozások olyan programokat és intézkedéseket hajtsanak végre, amelyek a végfelhasználó oldalán igazolt energiamegtakarítást eredményeznek.
A MEKH és a mérnöki kamara nem először dolgozik együtt az EKR tökéletesítésén.
Korábban a kamara bevonásával készült el az úgynevezett sztenderdkatalógus, amely a leggyakoribb energiahatékonyság-javító intézkedések elszámolását megkönnyítő jegyzéket tartalmazta. Ez a korábbi szakmai együttműködés igazolta – idézi a közlemény a hivatal elnökét –, hogy ez a projekt is jó kezekben lesz a kamara szakembereinél, és a munka végeredményeként ismét tovább fejlődhet, részleteiben gazdagodhat a hazai EKR.
A kamara feladata most az lesz, hogy a rendszert az eddigi gyakorlati tapasztalatokhoz igazítsák,
azaz új elemekkel egészítsék ki az energiahatékonysági intézkedések jegyzékét, és olyan részletes műszaki számítási módszertanokkal és példákkal ellátott új adatlapokat dolgozzanak ki, melyek segítik a hivatal és a kötelezettek munkáját. Szakembereinek többek között olyan eljárásokkal kapcsolatos energiahatékonysági intézkedések elszámolhatóságát kell kidolgozni, mint például transzformátor-korszerűsítés, a hidraulikai beszabályozás, a fázisjavítás a villamos berendezések betáplálási pontján vagy ablakok direkt sugárzás elleni védelme.
Wagner Ernő, az MMK elnöke emlékeztetett, hogy
a kamara folyamatosan figyelemmel kíséri az EKR megvalósulását, így pontos képe van arról, hogy azt milyen elemekkel érdemes bővíteni és naprakészebbé tenni.
Az új adatlapok és intézkedések kidolgozása mellett a kamara azt is vállalta, hogy hivatal szakembereit workshopok keretében is tájékoztatja az új intézkedések és számítási módszertanok gyakorlati hátteréről.
