Az egészségügy finanszírozásának jövőjéhez hozzátartozik a teljesítményfinanszírozás rendszerének korrekciója, az egészségügyi intézmények egyensúlyi pályára állítása, a pénzügyi reagálóképesség megteremtése, a központosított egészségügyi logisztikai rendszer kialakítása, valamint a „veszteséges” szakmák kompenzációja és a finanszírozási díjparaméterek felülvizsgálata is – mondta Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár az IME egészséggazdasági konferenciáján.
Hozzátette: 2021-ben 915 milliárd forinttal több jut az egészségügyi kiadásokra, mint 2010-ben. Kiemelte, a szakmapolitika új alappillérei a nemzeti egészségügyi programok kiterjesztése, a prevenciós szemlélet, az ellátórendszer struktúrájának átalakítása és az egészségügyben dolgozók megbecsülése, a bérezéstől kezdve a munkakörülmények javításáig – sorolta. Néhány programot kiemelve megemlítette, hogy a HPV-oltást a lányok 85 százaléka veszi, a fiúk körében pedig 71 százalékos az átoltottság. Az influenza elleni oltást tavaly dupla annyian kérték, mint egy évvel korábban. A háziorvosokhoz kiszervezett vastagbélszűrési program pedig sok ezer ember életét mentette meg.
2017-2026 között 700 milliárd forint jut az Egészséges Budapest Program keretében az egészségügyre.
Ennek keretében 24 kórház, 32 szakrendelő újul meg, az intézményekben orvostechnológiai eszközök beszerzése valósul meg, és informatikai és infrastrukturális fejlesztések történnek. A Magyar Falu Program keretében 2019-2020 között 19,81 milliárd forintot fordítottak ez egészségügyre, a program egyébként 2021-ben is folytatódik.
Kiemelte, hogy a nemzeti humán reprodukciós program eredményei már érezhetők. Az államtitkár elmondta, 2020. februárjától 100 százalékban támogatják a meddő párok számára a szükséges gyógyszereket, ingyenesek a kivizsgálások és a kezelések. Így a gyermekre vágyó szülőknek nem kell több százezer forintot fizetni a meddőségi kezelésekért. Előadásában kitért arra is, hogy ha a Dél-budai Centrumkórház megvalósítása tartja a tempót és 2026-ra elkészül az jelentős változást fog jelenti az egészségügyi ellátásban.
Az elmaradt műtétek elvégzésének ösztönzésére a várólista csökkentés jelenlegi 110 százalékos szorzója helyette 130 százalékos szorzót alkalmazhatnak a kórházak, a forrásigény meghatározása ennek meghatározásával történik – mondta Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója. Kiemelte:
szeptember 1-től visszaállnak az egészségügyi intézmények a teljesítmény alapú finanszírozásra. Így elindulhat a betegszám visszaesés ledolgozása, amit pandémia okozott az intézményekben.
A járványhelyzet 18 hónapja alatt nem csökkent az onkológiai területén a műtéti és a daganetellenes terápiák ellátása, a szív -és érrendszeri betegségek műtéti ellátása, viszont visszaestek az előre tervezett (elektív) ellátások. A legnagyobb visszaesés a gyermekellátásban a sebészeten és az általános belgyógyászaton volt. Ugyanakkor alacsonyabb mértékű betegszámcsökkenést mértek a nőgyógyászatokon és a szülészeteken, itt a betegszám csökkenés 50 százalékos volt. A főigazgató szerint a mentális betegek ellátásában a világjárvány idején teret hódított a telemedicina, a kezelések 50 százaléka már távgyógyítás keretében valósult meg, de a bőrgyógyászatban is a betegek több mint harmadát a telemedicina segítségével látták el.
A várólistákkal kapcsolatban megjegyezte, jelenleg 41 209-en várnak valamilyen műtéti ellátásra, ez 9 ezer beteggel több, mint idén májusban, ami 28 százalékos emelkedést jelent. A pandémia kitörése előtt 2019 márciusában 25 240-en vártak valamilyen műtéti beavatkozásra.
Kiemelte: számba kell venni, hogy mekkora az a betegszám, akiknek az ellátását pótolni kell a következő időszakban. A pandémia előtt az OECD országok között a nagyon jól álltunk a várólisták tekintetében. A NEAK főigazgatója szerint, a műtétek egy részét a pandémia alatt elvégezték az akut ellátásban, mások a magánellátóknál kerestek megoldást a problémáikra, sajnos a betegek egy része elhunyt, és a betegeknél most kezd erősödni az igénybevételi hajlandóság is.
