BUX 41,906.58
+1.60%
BUMIX 3,960.45
+0.94%
CETOP20 1,960.74
+2.16%
OTP 10,580
+0.71%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.33%
+2.90%
-0.20%
ZWACK 17,500
+1.74%
0.00%
ANY 1,640
+0.31%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
-0.49%
+1.89%
+0.46%
OPUS 193.2
-0.21%
-7.36%
+2.00%
0.00%
+4.39%
OTT1 149.2
0.00%
-1.99%
MOL 2,834
+1.21%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
+1.85%
+1.22%
EHEP 1,645
+2.81%
+1.43%
+1.67%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.72%
+8.53%
0.00%
SunDell 42,000
+5.53%
-2.33%
+2.65%
-4.40%
0.00%
+1.89%
+10.89%
GOPD 9,020
-27.84%
OXOTH 3,700
-2.37%
0.00%
NAP 1,226
+0.66%
-12.34%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Elemzők: Már biztossá vált az idei 7 százalék feletti GDP-bővülés

Nem változtatott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második nyegyedévre vonatkozó előzetes becslésén szerdán. Az eredmény így maradt az augusztusban megbecsült 17,9 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Az adatok közlése után röviddel már két elemző is kommentálta az eredményeket. 

„A részleteket megvizsgálva egyértelműen látszik, hogy a válságból való kilábalás, a felzárkózás szerkezete viszonylag kiegyensúlyozott volt a termelési oldalon. Az ipar, az építőipar és a szolgáltatások esetében is jelentős negyedéves növekedés mutatkozott a hozzáadott értékben, vagyis mindhárom terület érdemben hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság az idei év második negyedévére már teljesen le tudja dolgozni a válság okozta gazdasági visszaesést” – kommentálta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az eredményeket. 

Az elemző szerint az ipar teljesítménye annak fényében különösen kiemelkedő, hogy az ágazatot rendkívül nagy mértékben sújtják az ellátási láncokat érintő zavarok. Az építőipar teljesítménye kevésbé meglepő, hiszen mind a vállalati, mind az állami, mind pedig háztartási oldalról jelentős építési hullám zajlik. Ebben a szektorban leginkább az alapanyagok nehézkes beszerzése lassítja a növekedést. A szolgáltatások hozzáadott értékének növekedését pedig egyértelműen a gazdaság újranyitása serkentette. Egyedül a mezőgazdaság teljesítménye húzta vissza a második negyedév folyamán a GDP-növekedést, ám az ágazat csekély súlya miatt ennek nem volt meghatározó szerepe.

Ami a felhasználási oldalt illeti, itt már némileg egyoldalúbb a növekedési szerkezet. A szolgáltatások felfutásával párhuzamosan egyértelműen a háztartások fogyasztása húzta a bővülést. Ezzel szemben a közösségi fogyasztás vagyis a kormányzati költés már visszafogottabban alakult az első negyedévhez képest. Az építőipar teljesítményét látva nem meglepő, hogy a bruttó állóeszköz-felhalmozás is rendkívüli mértékben emelkedett negyedéves bázison. Mivel mind a fogyasztás, mind a beruházás erősen importigényes Magyarországon, így nem meglepő, hogy az import nagyobb mértékben tudott bővülni, mint a szállítási és ellátási problémákkal küzdő export. Ugyanakkor az export magasabb szintje miatt a nettó export így is pozitívan járult hozzá a második negyedéves gazdasági teljesítményhez, amelyben leginkább a szolgáltatás-export játszott meghatározó szerepet.

A mai részletes adatok alapján úgy tűnik, hogy a vártnál ellenállóbbnak bizonyult az ipar és az építőipar a kínálati sokkoknak, de ez nem feltétlenül jelent garanciát arra, hogy ez a harmadik negyedévben is így lesz. Az autóipar szeptemberi nem tervezett leállásai vélhetően gyengítik majd a harmadik negyedév GDP-növekedését. Emellett az építőipar is hasonló lassulást mutathat az alapanyag-ellátás akadozása következtében. A munkaerőhiány is egyre jelentősebben érezteti hatását, főként a szolgáltatószektorban. Mindezek alapján a következő negyedévben lassulhat a negyedéves gazdasági növekedés. Az újranyitás ugyanakkor még vélhetően a nyári fogyasztást a szolgáltatásokon keresztül fellendítheti, így a harmadik negyedévben akár 1,0-1,5 százalék között is alakulhat a növekedés. 

Összességében az első fél év adatai alapján szinte biztosra vehetjük, hogy idén a magyar gazdaság 7,0 százalék felett bővülhet, ám némi pozitív meglepetéssel és a negyedik hullám negatív gazdasági hatásainak hiányában akár a 8 százalékos dinamika is elérhető lehet 2021 egészében – tette hozzá Virovácz Péter. 

Fotó: Oláh Tibor / MTI

A jelentős éves növekedésben nagy szerepe volt az alacsony bázisidőszaki adatnak, így most érdemes a negyedéves alapú dinamikus bővülést külön is kihangsúlyozni. A mostani adat azt is mutatja, hogy a gazdasági teljesítmény a szezonálisan kiigazított adatok szerint már meghaladja a vírus megjelenése előtti, 2019. IV. negyedévi szintet – így látja Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. 

A válság nyertesének az információ, kommunikáció ágazat tekinthető, hiszen hozzáadott értéke több mint tizedével meghaladja a vírus megjelenése előttit. Szintén kedvezően alakul az ipar és az építőipar teljesítménye – mindkettő több mint 5 százalékkal meghaladta a járvány kitörése előtti szintjét. Több ágazat (például szórakoztatóipar, szállítás, turizmus) teljesítménye azonban az érdemi éves alapú növekedés ellenére is még elmarad a válság előttitől. 

Felhasználási oldalról hasonló arányban járult hozzá az éves alapú bővüléshez a fogyasztás, a beruházás, illetve a nettó export. A fogyasztás szintje még csak megközelítette a válság előttit, míg a beruházásoké már meg is haladta azt. Az export és az import esetében a kép kettős: bár a volumen mindkét esetben a vírus megjelenése előtti szint fölött van, de ez az áruk külkereskedelmének bővüléséből és a szolgáltatások külkereskedelmének (például turizmus, szállítás) visszaeséséből adódik. Az év egészét is dinamikus, 7 százalék körüli vagy akár azt meghaladó növekedés jellemezheti. A legfontosabb kockázat ennek kapcsán a vírus következő hullámai, illetve az ahhoz kapcsolódóan esetlegesen elrendelésre kerülő korlátozások, valamint az ipari termelést gátló chiphiány, továbbá a termelői árak emelkedése.

Az elemzők szerinti 7 százalékos GDP-növekedéssel nem csak a családosok szja-visszatérítése, de a magas nyugdíjprémium is biztossá válhat. 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek