A gazdaság vártnál jobb teljesítménye mozgásteret biztosított a múlt heti devizakötvény-kibocsátásra, az ebből befolyó pénz pedig egyszerre több célt is szolgál – mondta a Portfolionak adott interjúban Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója, aki további részleteket is elárult. A szakember leszögezte, a mostani tranzakció után is csökkennie kell az év végére az adósságrátának, ezt ugyanis törvény írja elő, hosszabb távon pedig újra elindulhat az adósságon belül a deviza-részarány csökkenése is.

Fotó: dpa Picture-Alliance /AFP

A múlt héten bejelentett 4,5 milliárd eurós deviza forrásbevonás jelentős részét dollárban teljesítette az ÁKK. Erről Kurali azt mondta, a dollár piacon a kibocsátás előtt 2023-as, 2024-es és 2041-es lejárataink voltak. A rövid, magas kamatozású dollárpapírokat szisztematikusan vásárolja vissza az ÁKK, mert jövőbeli kamatmegtakarítás realizálható ezen. A 20 éves papír koncentrált befektetői bázissal bír és meglehetősen illikvid.

Hozzátette, a 10 és 30 éves kibocsátással visszaállítottuk a piaci jelenlétünket a világ legnagyobb adósságpiacán, így most már likvid hozamgörbével rendelkezünk dollárban is. A sikeres dollárkibocsátást követte másnap a hétéves euró, amelynél kizárólag a hozam/kamatláb minimalizálása játszott szerepet, fenntartva az adósság lejárat hosszítási igényünket.

A teljes adósság-portfolió átlagos futamideje 5,5 év volt a kibocsátás előtt és minden ennél hosszabb kibocsátás növeli az átlagot, esetünkben a tranzakció hatása a teljes adósságfutamidőre plusz 0,45 év.

Elmondta, a jelenlegi kedvező nemzetközi tőkepiaci környezet és hozamszintek lehetővé tették a forrásbevonás megvalósítását, még a jegybanki állampapír vásárlási programok mértékének érdemi csökkentése előtt. Korábban azt gondolták, hogy legközelebb majd a 2023-as dollárkötvény lejáratok előtt kell újra kilépni a dollár vagy euró devizakötvény piacra, előfinanszírozási célból 2022-ben, amennyiben az adósságszabály engedi, vagy legkésőbb a 2023-as februári lejárat előtt, januárban.

A helyzet azonban megváltozott és ehhez alkalmazkodtak, kihasználva a kedvező folyamatok adta lehetőségeket.

A nominális GDP a korábbi prognózisoknál valószínűleg jóval magasabb lesz, így van mozgástér idén a többletkibocsátásra úgy, hogy a GDP arányos adósság ne emelkedjen.

Az már látszik, hogy a jövő évi hiány finanszírozásának terheit nem háríthatják teljesen a forintpiacra, az MNB elkezdte mérsékelni az állampapír vásárlás heti ütemét, így előre gondolkodva, számba véve a forintpiac kilátásait az idén és jövőre valamint a júniusban elfogadott 2022-es költségvetés várható finanszírozási igényét, most volt jó alkalom a piacra lépésre.

A tények magukért beszélnek, Magyarország soha nem lépett még ennél kedvezőbb feltételekkel a nemzetközi kötvénypiacra

– mondta. Arra a kérdésre, hogy mennyivel tehermentesítheti a jövő évi költségvetést a mostani tranzakció, az ÁKK vezérigazgatója úgy válaszolt, a kibocsátás előkészületei keretében folytatott befektetői egyeztetéseken

maximum 1000 milliárd forintra becsülték azt az összeget, amely várhatóan 2022-es előfinanszírozásra fordítható,

Hozzátette, ez egy előrejelzés, amelynek megvalósulását sok tényező befolyásolhatja pozitív és negatív irányba is. 

Elárulta, a dollárkötvényből nem meglepő módon legnagyobb részben Egyesült Államok-beli befektetők vásároltak, második legnagyobb részesedéssel a brit befektetők bírnak, de van jelentős ázsiai, közel-keleti és európai befektető is. Az eurókötvény befektetői jobbára európai és ezen belül legnagyobb mértékben német valamint brit befektetők, bankok, befektetési alapok, de jelentős súllyal képviseltették magukat nemzetközi (szupranacionális) intézmények és szuverén jellegű befektetők is. Kiegyenlített és diverzifikált a kép, összhangban az adósságkezelői szándékkal a több lábon álló adósságfinanszírozás tekintetében.