Fagy és aszály is csökkenti az almatermést

A jelenlegi információk szerint 520 ezer tonna ±10 százalékra becsülhető az idei almatermés a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint az Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (ÉKASZ) prognózisa szerint. A pontos mennyiség értelemszerűen leginkább a szüretig hátralévő időszak időjárásának függvénye – jelezte a szakmai szervezet.

A tavaszi fagy- és hideghatás miatt mintegy tíz nap csúszásban van a vegetáció, tehát az átlagosnál későbbi szezonkezdetre kell számítani, a gála alma szüretének várható kezdete szeptember eleje.

Jellemző az is, hogy ugyanazon fajta esetében a különböző termőtájak közötti érésidőbeli – egyébként 7–10 napos – különbség 1-3 napra mérséklődött, vagyis nem lesz nagyobb eltérés az egyébként korábban beérő dunántúli, Bács-Kiskun megyei vagy dél-alföldi és a később érő északi, északkeleti termőtájak szüretének kezdete között. A fagyokkal tarkított, egyébként is hűvös tavasz, valamint a nyári hőség és aszály hatása lehet még az átlagosnál erősebb szüret előtti gyümölcshullás is, ami értelemszerűen tovább módosítja a szüretelhető mennyiséget, illetve az ipari és az étkezési gyümölcs arányát.

Magyarországon egy jó évjáratban 800–900 ezer tonna alma terem, míg a rosszabb években 300–400 ezer tonna között alakul a termés – emlékeztet a FruitVeB. Az elmúlt húsz év legrosszabb termését 2007-ben szüretelték, 214 ezer tonnával, amikor a tavaszi fagyok okoztak drasztikus terméskiesést.

A sokéves átlagtermés 600 ezer tonna körüli.

A megtermelt alma kétharmada jellemzően ipari feldolgozásra kerül, ennek is a 80-90 százaléka a sűrítménygyártó léüzemekbe, és csupán a termés egyharmada a friss piaci áru. 

Az idei év sajátossága, hogy kora tavasszal, a vegetáció kezdete előtt még nagyon jó termésre volt kilátás, ugyanis a tavalyi nagyon gyenge termés miatt jó volt a virágrügy-berakódottság, sőt egyes fajtáknál kifejezetten erős virágzásra lehetett számítani, ami be is következett. A legtöbb termesztőkörzetben 2021 a csapadékellátottság szempontjából is jól indult: a bőséges őszi és kora tavaszi esőzések miatt a talajok vízkészlete megfelelő volt, ami segítette a virágzást és a terméskötődési folyamatokat. 

A tavaszi fagyok azonban az idén sem kímélték a gyümölcsültetvényeket. Az áprilisi fagyok hatása a vegetációban előrébb járó Dunántúlon, Pest és Bács-Kiskun megyében, valamint a Dél-Alföldön erősebbnek bizonyult. Az ország északi és északkeleti termőtájain (ahonnan a hazai almatermés kétharmada származik) azonban nem voltak olyan látványosak a virágfagykárok, hogy nagyobb kiesésre lehetett volna következtetni. De később itt is beigazolódtak a pesszimista várakozások, amelyek szerint a virágok vagy a virágkezdemények „megfázhattak”, ami később a rossz terméskötődésben és az erős gyümölcshullásban mutatkozott meg. 

A tavaszi és a nyár eleji időjárás nagyon kedvezőtlen alakulása után a július–augusztusi időszakban tovább rontotta a várható terméseredményeket a rendkívüli mértékű és időtartamú hőséghullám, amely ráadásul nagyon súlyos csapadékhiánnyal párosult. Mindezek miatt a gyümölcsméret növekedése jócskán elmaradt a szokásostól: az öntözetlen ültetvényeken 2-3 kaliber (10-15 milliméter), míg az öntözötteken hozzávetőlegesen egy kaliber (5 milliméter) lehet az elmaradás, ami értelemszerűen a termés mennyiségében is visszatükröződik.