Magyarország az európai uniós tagállamok sorában elsőként foglalta törvénybe, hogy 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet. Az ehhez vezető utat határozza meg a Kormány által elfogadott Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia – mondta el Steiner Attila körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár.

A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia alapján Magyarország 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet anélkül, hogy a végrehajtása veszélyeztetné a gazdasági növekedést vagy a jólétet.

Fotó: christiangrass

Magyarország kedvező helyzetből indulhat el, hiszen 2000 óta úgy nőtt a bruttó hazai termék, hogy közben csökkent a CO2 kibocsátás, 2010 óta pedig egységnyi előállítására 24 százalékkal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátása mellett képes a magyar gazdaság.

A kormány számára kiemelt fontosságú, hogy a klímasemlegesség megvalósítása közben biztosítsa az ellátásbiztonságot és az igazságos átmenetet, és egyúttal támogassa a további gazdasági fejlődést is. Emellett fontos célkitűzése az is, hogy a költségek nagy részét a legnagyobb szennyező vállalatok fizessék és az átmenet miatt ne emelkedjenek a családok rezsiköltségei.

Az energiaszektor üvegházhatású gáz kibocsátásainak csökkentéséhez elengedhetetlen a nukleáris kapacitások fenntartása, a nagyobb arányú hasznosítása, az energiahatékonyság javítása és a közlekedés zöldítése. A Tiszta Fejlődési Stratégiában vizsgált mindkettő, a klímasemlegességet 2050-re elérő forgatókönyv azt mutatja, hogy a gazdaság szénmentesítéséből eredő előnyök meghaladják a beruházási költségeket, tehát megfelelő képzési és átképzési programok révén a magyar gazdaság profitálhat a klímasemlegességi átmenetből.