A világjárvány visszafogta a tandíjemelést

Bár a pandémia miatt nem drágult jelentősen a hazai önköltséges képzés tavaly a felsőoktatásban, de a 2017–2019 közötti években számottevő volt az emelkedés. 

Volt egyetem, ahol 380 ezer forintról 600 ezerre nőtt a legdrágább képzés díja, de akadt olyan is, ahol 400 ezerről 700 ezerre – félévenként.  

Az idén több mint 81 ezer hallgatót vettek fel a felsőoktatási intézmények valamelyikébe. 81 százalékuk államilag finanszírozott szakra került be, több mint 18,8 ezer diák viszont maga fizeti a képzését. Az utóbbi néhány évben stagnált az önköltséges hallgatók száma – mondta a VG-nek Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke. Hozzátette, 

a 2020-ban kitört pandémia miatt az egyetemeken átsorolási moratóriumot vezettek be, így rossz tanulmányi átlaga miatt most senki nem került át önköltséges szakra. 

Szeptembertől így több mint ötezer alulteljesítő egyetemista tarthatta meg állami ösztöndíjas helyét. 

A VG által megkérdezett felsőoktatási intézmények zömmel azt válaszolták, hogy korábban az állami ösztöndíjas hallgatók 5-7 százaléka került át a fizetősök közé a tanulmányi eredménye romlása miatt. Az ELTE például arra hívta fel figyelmet, időszerű lenne áttekinteni az átsorolás célszerűségét, különösen azért, mert az átsorolt hallgatók 40-50 százaléka lemorzsolódik. A tanulmányaikat abbahagyók jellemzően már a legelején elkezdenek lemaradni a társaiktól. A tapasztalatok szerint minél tovább jutott tanulmányaiban a diák, annál kevésbé valószínű, hogy kilép a felsőoktatásból. 

Számottevő a különbség a képzési szintek között is: mesterszakokról sokkal kevesebben morzsolódnak le, mint az alapszakokról.

A válaszoló egyetemek többsége az közölte, hogy hallgatóinak a 33–45 százaléka fizet a képzésért. A Pécsi Tudományegyetemen például az aktív hallgatók mintegy 43 százaléka önköltséges, a Miskolci Egyetemen 40 százalék ez az arány. Az első modellváltó egyetem, a Budapesti Corvinus azt írta, hogy a Corvinus-ösztöndíjasok is technikailag önköltséges hallgatónak minősülnek, így a ténylegesen önköltségesek és a Corvinus-ösztöndíj-önköltségesek aránya jelentősen magasabb, ugyanakkor a hallgatók harmada fizeti saját zsebből a tanulmányait.

Az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzések költsége között egyébként nincs és nem is lehet különbség. Ezalól először majd a 2021. évi keresztfelvételi eljárás tesz kivételt: az önköltséges képzések díja a jogszabályban meghatározott minimumtól legfeljebb 20 százalékkal lefelé térhet el, erről az ELTE válasza szerint az egyetemek nemrég kaptak helyettes államtitkári levelet.

Egyetemenként eltérően változik a képzések díja. A Pannon Egyetemen például az idén egy félév 180–500 ezer forintba kerül, míg a 2018–2019-es tanévben 140–425 ezer volt a díj – mondta a VG-nek Gál Balázs, az intézmény oktatási igazgatója. 

A legnagyobb drágulás a műszaki területen volt, 

a veszprémi intézményben az elmúlt 3-4 évben például átlagosan 49 százalékot ért el.

A Pécsi Tudományegyetemen egy 2018-as jogszabályváltozás után az önköltség majdnem minden képzési területen emelkedett – írták –, de szakonként más-más a tandíj, amely átlagosan 20-25 százalékkal nőtt. A legdrágább félév most 1,3 millió forintba kerül. Az önköltségesek közül a legnépszerűbbek az idegen nyelven folyó általánosorvos-, fogorvos- és gyógyszerész-, valamint az osztatlan jogász- és építészmérnök-képzések, továbbá a gazdálkodás és a menedzsment területe. Az ELTE-n 150–700 ezer forint egy félév önköltséges térítési díja, 2018-ban ez 130–400 ezer volt.