Az élelmiszerhulladék csökkentése elsősorban a fogyasztó felelőssége

Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, amelynek jelentős hányada, körülbelül harmada a háztartásokban termelődik. A legfrissebb adatok alapján ez megközelítőleg 65 kg élelmiszerhulladékot jelent fejenként éves szinten, ami a megvásárolt ételek több mint tíz százalékát teszi ki – mondta Kasza Gyula, a Nébih Kockázatmegelőzési és Oktatási Osztály vezetője a Tesco és a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara Fenntarthatósági konferenciáján. Kiemelte, miután az ENSZ szerint az évszázad közepére 9,7 milliárd főre nő a bolygó lakossága, egyre fontosabb az, hogy a folyamatok fenntarthatóak legyenek, ehhez járul hozzá között a szegénység és a kibocsátás csökkentése, és az újrafelhasználás mértékének növelése.

A Magyarországon fejenként kidobott élelmiszer értékének 50 százaléka fel nem használt élelmiszer, míg a másik fele a háztartásokban keletkezett járulékos felesleg, mint például a kávézacc. Az élelmiszerhulladék csökkentése a fejlett országokban leginkább a fogyasztó felelőssége, ezért a Nébih fontosnak tartja a vásárlók edukációját, amiben a szervezet sikereket ért el: míg 2016-ban 68 kilogramm szemetet termeltek a háztartások, ez az érték 2019-re 4 százalékkal csökkent. Idővel a fenntarthatóságról való gondolkodásnak társadalmi normává kell válnia, ezt segíti elő az is, hogy a fiatalok körében egyre többen fenntartható forrásból vásárolnak élelmiszereket, és a környezettudatos vállalatok irányába kiépül a márkahűség.

A Tesco a tervek szerint 2050-re eléri a teljes karbonsemlegességet, a változáshoz az értéklánc minden szereplőjét, a beszállítókat, termelőket és a fogyasztókat is be kell vonni – mondta Pálinkás Zsolt, a Tesco Magyarország vezérigazgatója. A vállalat az idén ötödik alkalommal készítette el az élelmiszerhulladék jelentését, a tanulmány szerint az élelmiszerhulladék csökkentésének legfontosabb lépései az edukáció, a megelőzés és az felesleges ételek jótékony célra való felajánlása. A hazánkban mintegy kétszáz áruházat üzemeltető Tesco óriási élelmiszertömeget mozgat meg, így a hatékonyabb készletgazdálkodás érdekében 

a készlet minél pontosabb előrejelzése járul hozzá a veszteség csökkentéséhez. 

A még emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszertöbbletet pedig az áruházlánc jótékony célra ajánlja fel. Bérces Éva, a Tesco Magyarország közösségi működési menedzsere elmondta, a vállalat 2014 óta működik együtt a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel, az átadott termékek palettája az évek során bővült: mára az áruházlánc üzleteinek közel 90 százalékából minden típusú lédig terméket átadnak a szervezetnek, emellett egyéb zöldség, gyümölcs és termékvisszahívásból eredő termékeket is szét tud osztani a rászorulók között.

Az élelmiszerpazarlás kihívásainak csak közös összefogással lehet megfelelni Bárány László, a Master Good ügyvezető igazgatója szerint.

A Tesco sajátmárkás termékeinek beszállítója, amely idén először adott ki élelmiszerhulladék jelentést, arra törekszik, hogy a körforgásos gazdaság során minél kevesebb hulladékot termeljen. 

A vállalat a gabonát megveszi a termelőtől, amelynek a szárát alomként használja fel, majd a baromfi gazdálkodás során keletkezett trágyát Európa egyik legnagyobb szerves anyag kezelő üzemében dolgozza fel, ami visszakerül azokra a földekre, ahonnan a takarmányt vásárolta. Emellett üzemeltet egy 10,5 megawattos naperőművet, ami 60 százalékban fedezi a vágóüzem energiaszükségletét.

A járvány negatív hatása az irreális készlethalmozás volt a szakértők szerint. 

Bárány László szerint a járvány kitörése óta a hosszabb eltarthatóságú termékek iránti kereslet megnőtt. Kasza Gyula elmondta, a felhalmozott élelmiszerek most kezdenek lejárni. A Nébihnek fontos a fogyasztók ismeretének növelése, például a fogyaszthatósági és a minőség-megőrzési idő megkülönböztetése.

Azonban, általánosságban a háztartásokban a járvány kitörése óta többet főztek otthon, így a készlethalmozás ellenére kevesebb hulladékpazarlást eredményezett a járvány.