Fenn kellene tartani jövőre is a helyi iparűzési jelenlegi rendszerét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) javaslata szerint, amikor pedig nincsenek választások, akkor az iparűzési adó egész rendszerét át kellene tekinteni a szervezet elnöke, Parragh László szerint.
Mint elmondta, ha a vállalkozásoknak jövőre kevesebb helyi adót kell fizetniük, akkor több pénz marad náluk, amit bérre, fejlesztésre, beruházásra fordíthatnak. Éppen ezért a kamara az egyéb helyi adók befagyasztását is javasolja a kormánynak, hogy ne lehessen például ingatlan adót, turisztikai hozzájárulást emelni, mert a vállalkozói kasszák most elég vékonyak.
Az MKIK elnöke kitért a és a garantált bérminimum emelésének kérdésére is. A béremelésnél mindenkinek, így a kormánynak és a munkaadóknak is terhet kell vállalniuk, miközben a munkavállalók részéről arra van szükség, hogy belássák, ha a költségvetést meglökjük és rossz irányba mozdul, akkor annak nagy lesz az ára és azt a munkaadók és a munkavállalók fogják kifizetni.
Mindezek miatt a kamara javaslata két részből áll: egyrészt szerintük szükséges a munkaadókat terhelő szakképzési hozzájárulást 1,5 százalékpontos csökkentése, másrészt javasolják a (szintén a munkaadókat terhelő) szociális hozzájárulási adó 2,5 százalékpontos mérséklését, azaz az MKIK ezt a két elemből álló, összesen 4 százalékpontos munkát terhelő adó és járulék csökkentést tartja szükségesnek 2022. január 1-től.
Parragh kiemelte, számításaik szerint ez a mértékű csökkentés olyan kompromisszumos megoldás, amit a költségvetés még elvisel, ugyanakkor az iparűzési adóval együtt a vállalkozásoknak nagy lehetőséget ad. Arról nem szólt, hogy az önkormányzatok oldalán kieső bevételeket honnan pótolnák ebben az esetben.
