Az Építési Beruházások Költségtervezési Rendszerének (ÉKTR) koncepcióját szakértőkkel és ágazati szereplőkkel egyeztetve dolgozta ki az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), több évtizedes hiányt pótolva azzal. A beruházások árának meghatározása az idén tapasztalt, előre nem látható árváltozások nélkül is nehézkes és esetleges az összehasonlítható adatok és költségtervezési irányelvek nélkül.
A most kidolgozott költségtervezési rendszer alkalmas arra is, hogy használatával a projekt megvalósítási ideje csökkenjen, és a pénzügyi ütemek bizonytalansága, a költségek újratervezése miatt ne kelljen a projekt műszaki tartalmát lecsupaszítani
– mutatott rá az ÉKTR lényegét bemutató szakmai háttérbeszélgetésen Koji László, az ÉVOSZ elnöke.
Elmondta, óriási gond, hogy a beruházások adatai nem nyilvánosak, a magánszféra üzleti titokként kezeli azokat, a közbeszerzésben pedig csak a résztvevők számára nyilvánosak. Az építési beruházások tervezésénél nem tudnak összehasonlítható adatokkal dolgozni.
A pontos és tervezhető költségvetés megalkotásához szükség van egy olyan rendszerre, amely meghatározott struktúrákban, a tervezési blokkok szerint rendezve elemezhető, hozzáférhető adatokat tartalmaz. Ezzel elkerülhető, hogy az építési beruházások bekerülési ára később lényegesen magasabb legyen a tervezettnél.
Főleg a magasépítési beruházásaira jellemző ez a helyzet, ami az összes közreműködő számára nagy gond. Az építtető késve tudja meg, hogy mibe is kerülne a beruházása, a tervezőt túltervezéssel vádolják, a kivitelezőre az árdrágító jelzőt illesztik
– szögezte le az ÉVOSZ közleménye.
A költségtervezési rendszer alapjának kidolgozásával egy éve az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakállamtitkársága bízta meg az építőipari szövetséget. Az elkészült koncepció szakmai koordinátora, Wéber László és a vezető szakértők, Spányi György és Lengyel Balázs mutatta be. Eszerint az ÉKTR négy pilléren áll:
- az alkalmazás leírásán, amely meghatározza a költségtervezési munkafolyamatot, a rendszerbe történő adatbevitel és az onnan történő adatkinyerés általános menetét,
- az adatbázisán, amely megvalósult vagy megvalósítás alatt álló építési beruházások nyertes ajánlatainak költségvetési adatait tartalmazza,
- a költségtervező, költségszakértő mérnök szaktudásán és gyakorlatán, amellyel kezelni tudja az adatbázis releváns adatait,
- a költségtervezés tárgyát képező építési beruházás saját műszaki adatain.
Műszaki irányelvként az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság fogadhatja el a kidolgozott rendszert, amit első körben az állami és önkormányzati beruházások tervezhetőbbé tételére alkottak meg, de a magánberuházókat, illetve leegyszerűsített formában akár a lakossági építkezőket is szolgálhatja majd. Az adatbázis feltöltése a magáncégek részéről önkéntes lesz, de – mint az a szakmai egyeztetéseken kiderült – egyáltalán nem zárkóznak el ettől, hiszen az összehasonlítható árak számukra is fontosak, közös érdek, hogy a jelenlegi adathiányt felszámolják az építési beruházások árazása területén.
