Részben már megjelent Magyarországon az ár-bér spirál, miután egyes vállalatok már kalkuláltak az emelkedő bérköltségekkel, és ezek egy részét megpróbálták beépíteni az áraikba – mondta a VG-nek Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A szakértő szerint, szemben a korábbi évekkel, viszonylag hamar egyértelmű vált, hogy mekkora mértékű béremelésekre lehet számítani 2022-ben, így a vállalatok előzetesen fel tudtak készülni, és ennek alapján tudták kialakítani az árazási stratégiájukat.
Az világszerte az elmúlt év második felétől lódult meg, miután az energiaárak gyakorlatilag felrobbantak, a feldolgozóipari termelés pedig a különböző hiányjelenségek következtében folyamatosan akadozott.
A kereslet és a kínálat súrlódása következtében évtizedek óta nem látott inflációs nyomás keletkezett a világ legnagyobb gazdaságaiban: az Amerikai Egyesült Államokban negyven évvel ezelőtt, Németországban az újraegyesítés évében mértek hasonló drágulást. A magyar inflációs adat is ennek fényében értelmezhető, és a Magyar Nemzeti Bank szakemberei szerint mintegy 80 százalékban külső hatásokkal magyarázható.
Az viszont jól látszik, hogy a drágulásból fakadó növekvő terheket a magyar kormány béremelésekkel és jóléti kiadásokkal kívánja semlegesíteni. Ebben a csaknem 20 százalékos emelése a meghatározó, emiatt az elemzők is úgy gondolják, hogy az idén eléri a 10 százalékot a reálbérek növekedése, tehát a magasabb infláció mellett is érdemben nőhet a fizetések vásárlóereje. Mindenesetre Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója is a következő hónapok legfontosabb feladatának nevezte az ár-bér spirál letörését, amely szerinte azoknál a termékeknél jelenhet meg, amelyeket nem érintenek hatósági árak. Ezt mindenképpen el kellene kerülni.
Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője a VG-nek azt emelte ki, hogy az árak – így, vagy úgy – mindig hatnak a bérekre, ugyanis ha nem így lenne, akkor a háztartások helyzete romlana, tehát szerinte addig jó, amíg létezik ez a spirál. Az ár-bér spirál veszélye abból fakad, hogy ha az árak jobban nőnek, mint a bérek, az csökkenti az életszínvonalat, rontja a munkavállalók helyzetét, ha viszont fordítva történik, az növeli a vállalkozások költségeit, és nemzetközi szinten ronthatja a versenyképességüket.
Ne felejtsük el azonban, hogy Magyarország kis, nyitott gazdaság, így ez nem egy az egyben a hazai fogyasztói árakban jelenik meg, sokszor a külföldi értékesítési áraknak kell nőniük. Ahhoz, hogy az ár-bér spirál letörhető legyen, szükséges az inflációs várakozások megfékezése
– magyarázta az elemző, hozzátéve, hogy ebben a külső tényezők – mint az energiapiac normalizálódása – mellett szükség van a szigorúbb fiskális és monetáris politikára. Mindkettő esetében megindult már a konszolidáció, a jegybank a sorozatos kamatemelésekkel, míg a kormány a vártnál nagyobb hiánycsökkentéssel reagált. Emellett nem szokványos eszközöket is latba vetett a kormány hét alapvető élelmiszer, valamint a benzin árának befagyasztásával. Ezek a lépések mintegy 2-2,5 százalékponttal foghatják vissza a drágulás ütemét a következő hónapokban.
Virovácz Péter a jegybank inflációs jelentésére hivatkozva jelezte, hogy a fogyasztói kosárból lényegében eltűntek azok a termékek, amelyeknél nulla alatti vagy nulla közeli az infláció. Szerinte emiatt historikusan is magasnak tekinthető az árnyomás széles következménye.
Ez számomra arra utal, hogy egyre erősebben van jelen a másodkörös hatás. Viszont ezt nem feltétlen tudjuk szétszálazni, okozhatja az energiaár-robbanás, az input termékek áremelkedése, de ugyanúgy a béremelkedés is
– magyarázta.
Regős Gábor jelezte, hogy az infláció szempontjából mérvadók lesznek a januári adatok, hiszen ezekből derül majd ki, hogy a vállalkozások az év elején mennyire emelték az eladási áraikat. Az elemző idézte januári felmérésüket, amely szerint a háztartások mintegy fele 5 százalék feletti inflációt vár a következő egy évre.
