Piszkos trükkel szedhették el a magyarok a pénzét a boltok, a GVH gyanút fogott: a patikákkal is baj lehet, a Temu se ússza meg

Az árrésszabályozás nem fogja vissza a versenyt az élelmiszerboltok és a drogériák piacán, az árazás szabad – vélekedett a Magyar Nemzetnek adott interjújában a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke. Rigó Csaba Balázs szerint széles körű vizsgálatok zajlanak az élelmiszer-kiskereskedelemben, a hatóság eljárást folytat a hazai gyógyszer-nagykereskedőknél, emellett ellenőrzik azt is, hogy egyes áruházláncok jogellenesen beavatkoztak-e a piaci folyamatokba.

Az árrésstopra a kiskereskedelmi láncok profitéhsége miatt van szükség

Rigó Csaba Balázs szerint az elmúlt években a hazai inflációt bizonyos időszakban egyes kiskereskedelmi szereplők profitéhsége is hajtotta. A vezető példának hozta fel a 4000 forintos trappista sajt időszakát. „Azokban a hónapokban egyes tejtermékekre a korábbi bruttó árrésbe épített nyereség ötszörösét tették rá a boltláncok”.

Arra a kérdésre, hogy a kormány árrésstopja hogyan hat a versenyre, a GVH elnöke elmondta, meghatározott keretek között a boltok olyan árakat alkalmaznak, amilyet csak akarnak. „Lehetőségük nyílik arra, hogy megversenyeztessék a beszállítókat vagy éppen hatékonyabbá, gazdaságosabbá tegyék saját működésüket, így válva nyereségesebbé.”

Rigó Csaba Balázs szerint habár az árrésstop okoz veszteséget a nagykereskedelmi szereplőknek, ám az nem lehet tetemes, hiszen továbbra is megéri nekik hazánkban működni. A vezető rávilágított, hogy „a kiskereskedelem tavaly 8600 milliárd forintos forgalmat bonyolított le, az érték idén biztosan nőni fog, ráadásul az ágazat majdnem háromnegyed részben a nagy nemzetközi élelmiszer-kereskedelmi láncok kezében van”.

Rámutatott, hogy „az élelmiszerüzletek esetében nem érvényesült az önkéntes árcsökkentés: az elszabaduló árak megfékezéséért a kormány kényszerbeavatkozás mellett döntött, amely szociális jellegű intézkedés volt. Előbb az ársapkák rendszere jött, amelynek valóban volt piactorzító hatása, de mivel az intézkedés átmeneti időre szólt és előre nem látható, kivételes piaci helyzetre reagált, indokolhatónak, elfogadhatónak számított. Most pedig az árrést szabályozza az állam, ami működésében és hatásában is teljesen eltér az ársapkától. Ilyen lépések bevezetésére több más ágazat mellett a gyógyszer-kereskedelemben sem volt szükség”.

Utóbbinál a gyártók önkéntesen döntöttek az árkorlátozásról. Felmerült ugyanakkor, hogy a gyógyszer-nagykereskedők olyan patikai együttműködési rendszert alakítottak ki, amellyel korlátozhatták a versenyt a gyógyszerbeszerzési piacon.

Az Árfigyelő növeli a piaci versenyt a boltok körében

A hat nagy élelmiszer-kiskereskedelmi láncból ötnél zajlik jelenleg versenyfelügyeleti eljárás. Az okok különbözőek: van, ahol tiltott árrögzítés miatt vizsgálódik a hatóság, másnál tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat merült fel. A piaci vetélytársaik leelőzésében egyes nagyobb láncok az online Árfigyelőt is bevetik. Nemcsak, hogy figyelik, de elemzik, és akár még reklámhoz is felhasználják azt – magyarázta a GVH elnöke.

Az Árfigyelő egyszerre segíti a vásárlók eligazodását és fokozza a piaci versenyt. Az online rendszer jelenleg 140 termékkategória 5000 árucikkének naponta frissülő árait tartalmazza hat kiskereskedelmi lánc és három drogériahálózat összesen 1788 boltjából.

A GVH a Temut is vizsgálja

A Temu kapcsán Rigó Csaba Balázs elmondta, hogy a GVH 2024 márciusában indított versenyfelügyeleti eljárást a kínai online piactér európai működtetőjével, a Whaleco Technology Limiteddel szemben, mivel az rendkívül agresszív kereskedelmi gyakorlatot folytat. Az online piactér gyakran megjelenő, figyelemfelkeltő reklámokkal igyekszik bevonzani a fogyasztókat. 

A sürgetés is gyakori: már csak négy termék maradt, majdnem elfogyott és így tovább – mutatott rá a hatóság aggályaira.

„Érdekes, hogy a Temu az eljárásunk megindítása után jelentősen visszafogta agresszív gyakorlatait, mostanra azonban részben visszatért a régi megoldásaihoz. Ezeket értékelni fogjuk.”

A versenyfelügyeleti eljárás legkésőbb 2026 első negyedévében lezárul.