Az orosz-ukrán háború kitörése érezhetően formálja a magyar ingatlanpiacot. Megnőtt a budapesti bérlakások iránti kereslet, ami kínálati oldalon jelentős hiányt okozott. A rövidtávú bérbeadás a járványhelyzet miatt az utóbbi időszakban háttérbe szorult, a korábbi airbnb-s lakásokkal bővült a hosszútávra kínált ingatlanok száma. Most viszont a pandémia idején kialakult állapot szöges ellentéte tapasztalható.

Rövid ideig telítődést éreztünk, majd a háború terjedésével, ahogy egyre több, fizetőképes ukrán család érkezett Magyarországra, szinte teljesen lecsökkent a kínálat, és még mindig van új érdeklődés. Eltűntek a lakások a bérleti piacról, áprilistól az eredetileg airbnb-s ingatlanokkal visszarendezkedtek rövid távra, várva a turistákat. A belvárosi bérbeadók pedig a külföldi egyetemisták érkezésére számítanak. Emiatt tovább szűkül a hosszútávú piac, vadászni kell a bérleményeket, szinte azonnal, kompromisszum nélkül kiadhatók a lakások

– foglalta össze tapasztalatait Kétszery Zsuzsanna, a Duna House Home Management üzletágának vezetője.

Fotó: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

 A fokozott kereslet és az infláció a bérleti díjak 10-15 százalékos emelkedését hozta magával 2022 első negyedévében Budapesten. A belvárosi részeken a nyár közeledtével ez várhatóan tovább fokozódhat, a magyar bérlők kiszorulhatnak a külvárosi területekre. A drágulásnak hosszútávon az energiaárak emelkedése szabhat határt – vélik a piaci szakértők.

Nehezen hoznak döntést, a háború elől menekülő családok nem terveznek hosszú távra, jellemzően 2-3 hónapra keresnek ideiglenes megoldást, a legtöbben nem igényelnek menekültstátuszt sem, mert haza akarnak térni, amint véget ér a háború

– mondta Kétszery Zsuzsanna.

Az Ukrajnából érkeznek tehetősebbek is, akik elegendő megtakarítással rendelkeznek ahhoz, hogy biztonsággal, alkudozás nélkül, kaució fizetése mellett béreljenek ingatlant. Ők mindössze rugalmasságot kérnek a bérleti idő tekintetében, de ahogy telítődik Budapest, úgy egyre inkább hajlandók akár egy éves bérleti szerződést is aláírni, csak hogy igényes, biztonságos és nyugodt környezetben birkózhassanak meg a történtekkel. Minőségben nem, inkább az ingatlan méretében kötnek kompromisszumot - árulja el a Duna House üzletágvezetője.

Értesülései szerint időközben a segélyszervezetek által biztosított szállásokból is hiány van, már szabad munkásszálló sincs, ezért van olyan szervezet, amelyik inkább vásárolna, hogy átmeneti otthonok kialakításával segíthessen a rászorulókon.

A háború előtt is itt élő és dolgozó ukránok egy része a munkásszállóról kiköltözve most érkező családtagjaival költözik össze. Ők takarékossági megfontolásból keresnek  kisebb lakásokat. „A magyar bérbeadók példátlan szolidaritást vállalnak az ukrán bérlőkkel szemben, nem tapasztaltunk még olyat, hogy egy tulajdonos kizárta volna a lehetséges bérlők közül az Ukrajnából érkezőket. Az ügyintézés során nem kérünk tőlük például jövedelem igazolására szolgáló dokumentumot, így könnyítve, hogy mihamarabb szállást találjanak” – említette a Duna House illetékese.

A háború kitörése óta csak a bérlakáspiacon akadt néhány bérlés, lakást nem vásárolt ukrán állampolgár az Otthon Centrum hálózatán keresztül sem. A kereslet Budapestre korlátozódik, és teljesen átlagos paraméterek között mozog, az érdeklődők többsége havi 150-160 ezer forintért kétszobás lakást bérelne. Két tucat ukrán érdeklődő jelentkezett be az OC hálózatába odesszai, kijevi és kárpátaljai lakcímmel, ők lakást vennének, többségük Budapesten.

Az Ukrajnából érkezők a lakásbérleti piacon jelentek meg az ország keleti területein is

– osztotta meg információit Hartlieb Balázs, az OTP Ingatlanpont ügyvezető igazgatója a VG-vel. Hozzátette: nem érkeztek hozzá olyan jelzések, miszerint ukrán állampolgárok növekvő számban tűntek volna fel az ingatlanvásárlók között. Ugyanakkor – elsősorban az északkelet-magyarországi régióban – több meghiúsult ügyletről, visszalépésről és a kereslet megtorpanásáról számoltak be az OTP Ingatlanpont hálózatának munkatársai. Legkevésbé a dél-alföldi régióban látnak változást, ott töretlen a kereslet, jellemzően továbbra is a falusi csokos ingatlanok iránt.

Az orosz állampolgárok viszont időközben eltűntek a piacról, de – szögezte le az ügyvezető – jelenlétük a hálózatnál eddig sem volt számottevő és elsősorban a fővárosra és Hévízre koncentrált. Azok az orosz állampolgárok, akiknek volt itt letétbe helyezett pénze, vásárolhatnának, de jellemzőbb, hogy inkább likvid tőkét tartanak a DH ingatlanpiaci szakértőjének  tapasztalatai szerint.

Vásárlói arányok

A Miniszterelnökség által kiadott statisztika szerint 2020-ban a külföldi vevők 5 százalékát adták az ukránok, tavaly sem változott jelentősen ez az arány, a nemzetközi vásárlók 4,5 százaléka tartozott ebbe a népcsoportba. Az elmúlt évben az ukrán származású vevők főként Budapesten, azon belül döntően a IX., VII., VIII., XIII. és a  XIV. kerületben, Monoron, illetve Hévízen vásároltak ingatlant. A hivatalos adatok szerint 2020-ban az izraeliekhez hasonlóan az oroszok is 8 százalékát adták a külföldi vevőknek, az utóbbiak aránya tavalyra 7 százalékra mérséklődött.