A meglévő szektorális különadók emelésére vagy azok mintájára újak bevezetésére látják a legnagyobb esélyt a VG által megkérdezett szakértők, akik úgy vélik,

a bankok, a kiskereskedelmi láncok és a telekommunikációs cégek mellett a magánegészségügy, a gyógyszeripar és az ingatlanszektor is érintett lehet.

Fotó: KALLUS GYORGY

Orbán Viktor miniszterelnök az országgyűlési választást követő nemzetközi sajtótájékoztatón a Bloomberg kérdésére azt felelte, hogy a 2010-es időszakhoz hasonló speciális, multikat vagy másokat terhelő adók attól függően válhatnak szükségessé, hogy az Európai Unió képes-e megfékezni az energiaárak növekedését. Csányi Sándor az OTP éves rendes közgyűlésén már biztosra vette a banki különadó emelését, ám hangsúlyozta, hogy a pénzintézet csalódva tekintene egy olyan döntésre, amely a külföldi leánybankok eredményét is bevonná a hatálya alá.

A bő tíz évvel ezelőtti különadók a bankok mellett az energiaszektorra, a telekommunikációs cégekre és a kiskereskedelmi ágazatra vonatkoztak. Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere felidézte, hogy legutóbb a világjárvány miatt a hitelintézetekre és a kiskereskedelmi szektorra vetettek ki újabb extra terheket, illetve a múlt év végén megemelték a kiskereskedelmi adót a százmilliárd forint árbevételt meghaladó üzletláncok esetében.

Emelhetők a meglévő adók

A gazdasági válság utáni időszakra jócskán megnőtt a különadók száma – jelenleg 51 adónem létezik Magyarországon. Ez azt vetíti előre, hogy jelentős mozgástér már nem igazán maradt egyéb ágazati különadók bevezetésére, talán a számos más kihívással küzdő gyógyszer- és építőipar, illetve a meglehetősen koncentrált távközlési szektor lehetne érintett

– mondta Bagdi Lajos. Úgy véli, hogy a meglévő adók emelése lehet alternatíva, az viszont a piaci szereplők ellenállásába ütközhet, azaz a csökkenő nyereségesség miatt a munkaerőköltségek racionalizálásával és a beruházások elhalasztásával reagálhatnak.

Kántor Balázs, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda adócsoport-vezetője azt tapasztalja, hogy a szakma képviselői egyöntetűen azt várják, hogy a kormány ismét a szektorális különadókra helyezi a hangsúlyt: a bankszektor, a kiskereskedelem, a reklámszolgáltatások, az energiaszektor és a turizmus lehet érintett. Szerinte a kormány nehéz helyzetben van a különadók kapcsán. „Ezek az adók érzékenyen érinthetik a nemzeti tőkét is, amelynek az elmúlt években jelentősen nőtt a részesedése az említett szektorokban. Másrészt olyan a különadók szerkezete, hogy végső soron a fogyasztást adóztatják, tehát drágábbá teszik az érintett szolgáltatásokat, ami további inflációs nyomáshoz vezethet” – mutatott rá Kántor Balázs. Hozzátette, célszerűbb lenne közvetlenül a jövedéki adót vagy az áfát emelni, ám ez szerinte politikailag nem keresztülvihető, bár az utóbbi esetében a kulcsok még átrendezhetők.

Fotó: Kallus György / Világgazdaság

 

Újragondolhatók a kedvezmények

A csoportvezető a társasági adó növelését vagy a kedvezmények kivezetését, esetleg megnyirbálását is opciónak tartja. Erről beszélt lapunknak Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adószakértője is, aki

a kedvezmények eltörlése vagy újragondolása mellett egy a multikra alkalmazott speciális adókulcs bevezetését sem gondolja elképzelhetetlennek.

A társasági adó általános emelését viszont valószínűtlennek nevezte, annak ellenére, hogy a kormány jelentős lépéseket tesz a kisvállalati adó népszerűsítése érdekében. Az emelés egyébként már csak azért is lenne nagy meglepetés, mert amikor Varga Mihály pénzügyminiszter októberben bejelentette, hogy Magyarország nem vétózza a globális minimumadót, az egyik fontos érvként azt hozta fel, hogy maradhat az Európában legalacsonyabbnak számító 9 százalékos társaságiadó-kulcs.

A legvalószínűbbnek Czoboly Gergely is a szektorális különadók növelését vagy azok mintájára újak bevezetését tartja.

Ezeket jellemzően olyan szektorokra vetették ki, amelyek kiválasztásában és az adók megtervezésében szerepet játszott, hogy az adóterhek javát a külföldi cégek viseljék. Ezt a gyakorlatot az Európai Bizottság keményen bírálta, míg a lengyelek által alkalmazott hasonló különadó tekintetében az Európai Bíróság végül nem állapította meg, hogy az ellentétes az uniós joggal

 – jelentette ki a szakértő. Kiemelte, Csányi Sándor éppen erre az adópolitikai célra emlékeztetett, miszerint nem lenne szerencsés olyan különadót bevezetni, amely a külföldi piacokon való versenyképességet rontja és akadályozza a terjeszkedést.

Képbe kerülhetnek az új szektorok

Czoboly Gergely szerint a kormány olyan új szektorok megadóztatásáról is dönthet, amelyek az utóbbi időben jobban prosperáltak.

Példaként említette az ingatlanok fejlesztésével, közvetítésével és bérbeadásával foglalkozó szolgáltatókat, valamint a világjárvány idején megerősödött magánegészségügyet.

A reklámadó megújítására is lát esélyt, a lakossági és a munkát terhelő járulékok esetében viszont kizártnak tartja az emelést, hiszen azzal a kormány hátraarcot venne éppen ott, ahol a legnagyobb eredményeket érte el az adócsökkentés terén. Hozzátette, bár az adóbevételek növelésére az egyik leghatékonyabb és legegyszerűbb megoldás az áfa vagy a jövedéki adó növelése lenne, az inflációs nyomás és az árstopos intézkedések fényében ez valószínűtlen. Megjegyezte, hogy a különadó alapja és az adókulcs mértéke már csak azon múlik, hogy a kormány pontosan mennyi pénzt szeretne beszedni.