Az elmúlt hetekben már több mint ezer érdeklődőt regisztráltunk, az ő elhelyezésük, munkába állításuk megszervezése most zajlik
– árulta el a VG érdeklődésére Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezetője. Lapunk egy hónappal ezelőtt írt arról, hogy az Ukrajnából menekülők magyarországi munkavállalással vészelhetik át a háborús időszakot, hiszen nem szükséges messzire utazniuk, és szinte azonnal kezdhetnek. Akkor még kevés idő telt el ahhoz, hogy a munkaerő-közvetítők összegezni tudják a tapasztalataikat, ám az elmúlt hetekben már tisztult a kép.
Nem sikerült nagyobb számban felvenni ukrán munkavállalókat Karácsony Zoltán, a HR Portál álláspiaci szakértője szerint, ez a folyamat egyelőre gyerekcipőben jár.
A szakember úgy véli, ennek részben az az oka, hogy korábban a közvetítőcégek speciális szűréssel, célzottan toboroztak különböző pozíciókra, ám a menekülők esetében ez jóval nehezebb feladat.
Kiemelte, a közvetítők a humanitárius segítségen túl sokat tesznek az Ukrajnából érkezők támogatásáért, ukrán nyelvű oldalakon hirdetik a szabad pozíciókat, a kapcsolatfelvétel nem jelent problémát, ám jellemzően nők érkeznek a határra a gyermekeikkel, és amíg a kicsik felügyelete nem megoldott, értelemszerűen munkát sem tudnak vállalni. Korábban Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország ügyvezető igazgatója is arról beszélt a VG-nek, hogy hálózatukban az áruházi munkakörök 80 százalékát nők töltik be, és az Ukrajnából érkező családoknak jó lehetőség lehet a kiskereskedelem, ha van munkavállalási engedély és megoldott a gyermekfelügyelet.
Speciális körülményekkel kell megbirkózniuk, hiszen a munkavállalást nem egy megtervezett döntés előzi meg, nem elsősorban dolgozni jönnek hozzánk, hanem a háború elől menekülnek
– mutatott rá Juhász Csongor. A munka, a pénzkereseti lehetőség ezt a helyzetet teheti számukra valamelyest könnyebbé, és az ügyvezető hangsúlyozta:
közös érdek, hogy az ukrajnaiak ne tábori állapotok között éljenek, hanem munkát vállalva, tisztes körülmények közepette tudják eltartani magukat és családjukat.
„Már a háború kitörésekor elindítottuk ukrán nyelven segítséget nyújtó telefonos szolgáltatásunkat, illetve személyesen jelen vagyunk a határállomásokon, Záhonyban és Tiszabecsen, és most már Budapesten, a BOK csarnokban is, hogy információt és jelentkezési lehetőséget nyújtsunk azoknak, akik Magyarországra érve dolgozni szeretnének. Szükség szerint segítünk az adminisztrációban, az utaztatásban és a szállás biztosításában is” – sorolta Juhász Csongor.
Hozzátette, a helyzet nagyon érzékeny, hiszen vannak olyan családok, amelyek néhány bőrönddel és helyi ismerősök nélkül érkeztek meg Magyarországra, nem ismerik a lehetőségeket, nem beszélnek nyelveket, idegenül mozognak hazánkban, éppen ezért a hét minden órájában rendelkezésre állnak a Prohuman munkatársai. Az ügyvezető megerősítette, az ukránok korábban is jelentős számban dolgoztak gyártói vagy termelői területen, így most is ezek a szektorok lehetnek népszerűek, ráadásul itt van a legnagyobb szükség extra munkaerőre.
Ezenfelül az építőipar, a vendéglátás és a turizmus is hatalmas felvevőpiac.
Leginkább a feldolgozóiparban helyezik el a menekülőket Mihályi Magdolna, a Jobtain ügyvezetője szerint, ahol már eddig is jellemző volt az ukránok foglalkoztatása. Megközelítőleg heti száz embert állítanak munkába, körülbelül 70 százalékuk érkezik Ukrajnából. A szakember kiemelte, nagy segítséget jelent, hogy a kormány rendeletmódosításának hála, jelentősen lerövidült a humanitárius tartózkodási engedély megszerzésének ideje a menedékjogot kérők számára.
A cégek és a szakértők az elmúlt hetek tapasztalatai alapján ugyanúgy látják:
minimális számú Magyarországon dolgozó munkavállaló tért haza Ukrajnába.
Nagy többségük továbbra is itt képzeli el a jövőjét, és inkább abban kéri a vezetőség támogatását, hogy a családtagjait segítsék munkához jutni, lehetőleg azonos helyszínen.
