Május végén nyújthatja be a városvezetés a Fővárosi Közgyűlésnek a 2022-es büdzsé újragondolását – erről az általános főpolgármester-helyettes beszélt egy múlt hét végi háttérbeszélgetésen. Kiss Ambrus a részletekről azt mondta, hogy a módosítási javaslat mindenképpen tartalmazni fog egy 32 milliárd forintos kereskedelmi banki hitelt. Ennek közgyűlési jóváhagyása azért is fontos, mert így már letehető a terv a kormány asztalára, amelynek engedélye nélkül a főváros nem hívhatja le az összeget.
Ez adja a költségvetés fejlesztési lábát, és könnyen lehet, hogy még ebben az évben az egészet fel kell használnunk, a feladatmennyiség legalábbis szükségessé teszi.
A kormánynak is érdeke a megállapodás, mert nem cél, hogy Budapest bedőljön – jegyezte meg.
Arra a kérdésre, hogy ha nem születik alku, milyen további forgatókönyvekben gondolkodnak a városházán, Kiss Ambrus úgy fogalmazott, „akkor állva halunk meg, és amíg lehet, csináljuk”. Kizárta, hogy a főváros az „öncsonkítás” útjára lépne, mert az visszafordíthatatlan károkhoz vezetne. „Budapest nem egy piaci vállalat, minden szervezeti és céges elemét fenntartjuk, leépítéseket sem tervezünk.” A témában a XIV. kerület szocialista polgármestere, egyben az MSZP fővárosi frakcióvezetője korábban ellentétesen nyilatkozott.
Horváth Csaba az ATV-nek azt mondta, hogy kormányváltással Budapest mintegy 60 milliárd forint kompenzációban részesülne, „már csak olyan pénzügyi műveletek maradtak hátra, amelyek amputációval járnak, tehát olyan feladatokról mondana le a főváros, ami fájna a budapestieknek”. Kiss Ambrus erre úgy reagált, hogy ez rossz irány, rossz megoldás és nem létező dolog.
Azt ugyanakkor megerősítette, hogy a BKV finanszírozása a legfőbb probléma. Ahogy azt a VG megírta, a budapesti közlekedési vállalat üzleti terve erre az évre 26 milliárd forint veszteséggel kalkulál. Ebből 16 milliárd eredményszemléletű deficit, 10 milliárd pedig pénzforgalmi. Ezenfelül viszont a BKV egy 14 milliárdos állami kompenzációt is nevesít a bevételi oldalon az energiaár-robbanásra hivatkozva, csakhogy ez az összeg egyelőre fikció, mivel erről most még csupán tárgyalások zajlanak. A főpolgármester-helyettes elismerte, hogy ennek kifizetésére nincs ígéret.
Miközben a működési költségeink nagyjából felét a tömegközlekedésre fordítjuk, az állam a kiadás 7 százalékát állja. Ezt szeretnénk megemelni valamilyen módon, akár egy új tarifarendszer kialakításával.
Szerinte nem járható út a jegy- és bérletárak emelése, mert az értékesítés jelenlegi szintje is elmarad a pandémia előtti időszakétól. Míg 2020. január–februárban 11,4 milliárd forint folyt be, addig 2022. január–februárban 8,1 milliárd. Ez egyébként javulást mutat 2021-hez képest: akkor az első két hónapban 6 milliárd körül alakult az eladás. Azt sem tartaná előrelépésnek, ha a BKV állami tulajdonba kerülne.
