Azonnali segítségre van szükségük a hazai csirketartóknak, mert jelentősen nőttek a költségek, és noha a világpiacon egyre nagyobb összeget fizetnek a hiánycikké vált csirkemellfiléért, itthon az élelmiszerárstop miatt nem tudnak árat emelni a termelők – írta a Magyar Nemzet.
Bár a július elsejéig meghosszabbított élelmiszerárstopot minden valószínűség szerint túléli a hazai csirkeágazat, az intézkedés hosszabb távú fenntartása a termelés teljes leállásához vezethet
– mondta a lapnak Bárány László, a Magyar Broilerszövetség elnöke. Felhívta a figyelmet, hogy
az elmúlt hónapokban az energiahordozók mellett a takarmányok is nagymértékben drágultak.
Az orosz–ukrán háború tovább fokozta az áremelkedést, annak kitörése után az Európai Unióban percek alatt
20-23 százalékkal nőtt a gabona ára, az intenzív állattartásnál használt napraforgóolaj pedig a három-négyszeresére drágult.
Bárány László elmondta, hogy a madárinfluenza miatt egész Európában hiány van csirkemellfiléből, ami jelentős áremelkedést okoz, Nyugat-Európában jelenleg 2300-2400 forintért lehet eladni a csirkemell kilóját, míg itthon – az élelmiszerárstop hatására – 1650 forint körül kerül a boltok polcaira. Úgy vélte, a termelők joggal várnak valamilyen kompenzációt, hiszen a csirketáp legalább olyan drága, mint a kacsa- és libatáp, ahogyan a gáz és az áram sem kerül kevesebbe.
A szakember szerint a támogatás egyik pillére lehetne az a 6,4 milliárd forintos európai uniós krízisalap, amely a kormányzat ígéretei szerint az állattenyésztést szolgálja majd. Ebből az összegből elsősorban az abrakfogyasztó állatokat tartókat kellene támogatni annak megfelelően, hogy mennyi élő állatot tartanak és mekkora a súlyuk a magyar állattenyésztésben. Emellett kedvezményes biztosítására lenne szükségük a hazai állattartóknak és az igazoltan a magyar tenyésztőket ellátó takarmánykeverő üzemeknek, hogy fel tudják vásárolni az egyre dráguló gabonát – mondta a Magyar Broilerszövetség elnöke.
